Nagy J. Béla - Kovalovszky Miklós (szerk.): MAGYAROSAN - NYELVMŰVELŐ FOLYÓIRAT 14-15. évfolyam (1945-1946)
14-15. kötet / 1. füzet - Kovalovszky Miklós: Olvasóinkhoz
Olvasóinkhoz 3 seket, és éppen ezt akarjuk ápolni, védeni. Változatlanul valljuk ma is a Magyarosan beköszöntőjének programmját: „Akarjuk nyelvünk védelmét, az idegenszerűségek visszaszorítását, a fattyóhajtások irtását, a nyelvnek sajátos jelleme szerinti fejlesztését, a szó- és szóláskincs gyarapodásának magyarosságát, a szép magyar szó tiszteletének terjesztését, a beszédes írásmód ízléses tisztaságát" (Msn. I, 2). Munkánk alapja és irányító elve az élő nyelvhasználat, a nyelvszokás. A nyelvhelyesség tehát a leíró nyelvtan gyakorlati alkalmazása, szabályainak a nyelvrontás tényeivel való összevetése. Nem mellőzhetjük azonban a történelmi nyelvszemléletet sem. Mindkét szempontból nélkülözhetetlen ennélfogva a nyelvészek közreműködése; az „illetéktelenség" jelszavával való visszavonulásuk éppoly helytelen és káros, mint egyeseknek az a felfogása, hogy a nyelvhelyességi kérdésekben elég a nyelvérzék is. Igenis, a nyelvtudomány feladata a nyelvművelés is, főként a nyelvvédelem, a tudományos elvek és módszerek alkalmazásával. Sokszor szükséges azonban az engedékenység, megfontolás, sőt néha bizonyos mértékű megalkuvás is. Itt ismét idézhetjük első szerkesztőnk felfogását: „A nyelv természetével ellenkező merevség helyett a nyelvszokás változásához alkalmazkodó hajlékonyság lesz a jelszavunk" (Msn. I, 35). Elsősorban érvényes ez a legkényesebb, legvitatottabb feladatra: a nyelvtisztításra. A nyelvművelő mozgalmat és a nyelvvédelmet sokan — főként a tájékozatlan nagyközönség — azonosították a nyelvtisztítással, és úgy vélték, feladata és buzgalma kimerül az idegen szavak irtásában, egyetlen célja ezeknek bármely mesterkélt módon, a józan ésszel, a nyelv szellemével és törvényeivel ellenkező képzésű, de magyar szavakkal való helyettesítése. Ez méltán keltette az elvakult és nevetséges vaskalaposság látszatát, s gúnyos támadások célpontjává téve a nyelvművelő mozgalmat, aláásta volna sikerét. Ilyen törekvések szerencsére csak egyéni s rendszerint műkedvelő kezdeményezésből fakadtak; az Akadémia Nyelvművelő Bizottsága sokkal józanabb elveket vallott, s a Magyarosan el is ítélte az ilyen Most nem vesszük sorra az idegen szavak védőinek kétségtelenül sokszor — de nem mindenben — helytálló érveit, csak megállapítjuk velük együtt azt a természetes tényt, hogy nyelvünk tele van olyan magyarra hasonult idegen szavakkal, amelyek nélkül jóformán megnémulnánk. A modern élet nemzetközi szavak egész sorával telítette beszédünket. Ezek a magyar hangrendszerhez alkalmazkodott, esetleg új jelentésárnyalatot felvett szavak mindmegannyi szállal kapcsolnak bennünket Európához, megkönnyítik a nyelvtanulást