A MTA MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 4. KÖTET (1954)

4. kötet / 1. sz. - Tudományos közlemények - SZ. I. VAVILOV: A modern fizika filozófiai problémái és a szovjet fizikusok feladatai az élenjáró tudományért vívott harcban

A MODERN FIZIKA FILOZÓFIAI PROBLÉMÁI ÉS A SZOVJET FIZIKUSOK FELADATAI AZ ÉLENJÁRÓ TUDOMÁNYÉRT VÍVOTT HARCBAN* • SZ. I. VAVILOV Országunk egyre szélesebb területeket érintő és tudományos társaságaink kebelében végbemenő megmozdulásai, amelyek a filozófiai kérdések megvita­tásával, valamint a Leninről elnevezett Mezőgazdasági Tudományok Össz­szövetségi Akadémiájának 1948 augusztusi ülésén a biológiai tudomány gya­korlati kérdéseinek megtárgyalásával vették kezdetüket, egymásután átcsapnak a tudományok többi területére s ezek között a fizikára is. A külvilág legegyszerűbb és legáltalánosabb tulajdonságaira és jelensé­geire vonatkozó tanítások valójában a fizikában összpontosulnak. Számunkra nem vitás, hogy a fizika a gyakorlatból és a gyakorlati szükségletek kielégí­tésére jött létre, mint számos emberi nemzedék huzamos, mindennapi meg­figyeléseiből és tapasztalataiból levont absztrakciók eredménye. A fizika olyan alapvető fogalmai, mint amilyenek a tér, a hosszúság, a sebesség, az idő, az erő és a test, a mindennapi életből mentek át a fizika területére s ezzel nagy hatást gyakoroltak az egész fizikai tudomány jellegére. A fizikai tudomány jelentős részének, a fizikai tényeknek és törvények­nek rendkívül általános jellege már eleve közeli rokonságba hozta tudomá­nyunkat a filozófiával. Az ókorban a fizikusok szinte kivétel nélkül filozófusok is voltak és megfordítva. A két tudomány hatása kölcsönös és igen erős volt egymásra s ezt a kölcsönhatást sok szempontból meghatározták az osztály- és a társadalmi feltételek. A „Timaios" idealista fizikája az arisztokrata Platon idealizmusának gyümölcse . Demokritosnak, az úgynevezett rabszolgatársadalmi demokratának materializmusából viszont egy mechanisztikus fizika bontakozott ki. A fizika és a filozófia kapcsolata évezredeken át megmaradt és a ma fel­tételei között is fennáll. A filozófia és a fizika elválaszthatatlanul átszövi egymást Galilei, Gassendi, Descartes, Kepler, Newton, Lomonoszov, Mendelejev, Umov, Planck és még igen sok más gondolkodó tudományos tevékenységében. * Sz. I. Vavilovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1952-ben elhunyt elnöké­nek ez a munkája 1953-ban jelent meg „A modern fizika filozófiai kérdései" címmel a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája által kiadott tanulmánykötetben. A kötet szerkesztősége a dolgozathoz a következő megjegyzést fűzte : „Sz. I. Vavilov ezt a tanulmányt 1949-ben írta. Munkáját a jelen tanulmánykötetben akarta elhelyezni és tervbe vette, hogy a dolgozat­ban említett kérdések egész sorát részletesebben kifejti. Idő előtti halála azonban meg­akadályozta tervének megvalósítását. Tanulmányának legfontosabb tételei azonban a meg­írása óta eltelt idő ellenére is aktuálisak maradtak. A tanulmány eredeti szövegét néhány rövidítéssel közöljük."­ ­ Matematikai és Fizikai Osztály Közleményei.

Next