A MTA MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1955)

5. kötet / 3. sz. - SIMONYI KÁROLY: Magfizikai gyorsító berendezések tervezésének és kivitelezésének néhány problémája

MAGFIZIKAI GYORSÍTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSÉNEK ÉS KIVITELEZÉSÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA SIMONYI KÁROLY Minthogy ma már üzemben van olyan berendezés, amely nehéz részeket néhányszor 106­eV energiára tud felgyorsítani, felmerül a kérdés, van-e értelme egyáltalán néhányszor 106eV energiájú részecskéket adó készülékeket építeni. Az alábbiakban ezzel kapcsolatban bevezetőül éppen egy készüléktípus hasz­nálhatóságának megítélésénél felmerült szempontokat szeretném megemlíteni. Hogy egy készülék használhatóságának — bár igen fontos — de nem egyetlen jellemzője a részecskék végenergiája, mutatja az a körülmény, hogy a kozmikus sugarak akár 10k­,eV energiájú részecskéket is adnak a kísérletező kezébe , ilyen szempontból tehát a kozmotron építése is megkérdőjelezhető. A válasz természetesen könnyű: a kozmotron 10" részecske/sec intenzitású, míg a kozmikus sugárzás intenzitása ennél sok milliószor kisebb. A másik ok : a mesterségesen gyorsított részecskék energiája, minősége kézben tart­ható, szabályozható, tehát beállítható a bennünket érdeklő ionféleségre és energia tartományra. Tisztán fizikai szempontból tehát a következő szempontok döntőek egy készülék használhatóságának megítéléséhez: 1. A készülékkel elérhető energia-tartományban elvégezhetők-e akár gya­korlati, akár elvi szempontból jelentős kísérletek. 2. Azonos energia tartományban dolgozó készülékek közül melyik inten­zitás a legnagyobb. 3. Melyik energiája tartható legjobban kézben, tehát melyik szabályoz­ható legpontosabban, melyik energiája a leghomogénebb. Végül természetesen figyelembe kell vennünk a gazdasági és gazdaság­politikai kérdéseket is: melyik milyen költséggel milyen külföldi ill. belföldi anyagokkal, illetve segédberendezésekkel valósítható meg. A tudományos iro­dalomból megállapítható, hogy akár gyorsított elektron, akár nehéz részecske nyalábbal 0,1 MeV energiától fél, akármekkora energiaértékig mind elméleti, mind gyakorlati szempontból igen érdekes kérdések vizsgálhatók. A mellékelt táblázatban megtalálhatjuk az utolsó évek érdekesebb prob­lémáit (1. ábra). Látjuk, hogy éppen a viszonylag alacsony energiatartomány nyújt nagyon sokrétű kutatási lehetőséget. Természetesen az egészen nagy energiákat adó készülékektől sokkal fontosabb elvi jelentőségű eredmények várhatók.

Next