A cs. és kir. 34. magyar gyalogezred története 1734-1918 (Budapest, 1937)

ALTISZTEK ÉS LEGÉNYSÉG

Seb­­é. Neje : Hardányi Mária. Gyermekei : Etelka, János, László, Gyula és József. KÓRÓDY LÁSZLÓ őrm., gazdálkodó, Hejőpapi. Ugyanott 1884-ben született. 1906—09-ben szolgált ténylegesen. Mozgósításkor bevonult és a szerb, majd 1915 máj.-ban az olasz frontra ment. 16 havi küzdés után a káderhez vezényelték kiképzőnek. Kitüntetése : 0. 2., O. B., J. e. é. Neje :­­ Molnár Mária. Gyermekei: László és István. KOSIK ANDRÁS szkv., hengerész, Ózd. Ugyan­ott 1891-ben született. 1912-ben vonult be tény­leges szolgálatra. Mozgósításkor azonnal az orosz frontra ment és a manilovai ütközetben meg­sebesült. Felépülése után újból az orosz frontra került és 1916-ban újból megsebesült. 1918 ápr.-ban az olasz frontra került, ahol okt. 15-ig harcolt. Kitüntetése : O. 1., O. 2., O. B., K. cs. K. Seb. é., H. e. é. II o. n. vk. Neje Roskovenszky Irén.­­ KOSIK JÁNOS. Mozgósításkor bevonult és azonnal az orosz frontra ment. Több ütközetben vett részt, majd 1916-ban Jasinovnál hősi halált halt. KOSSIN JÁNOS gyal., festőművész, Diósgyőr. Ugyanott 1891-ban született. 1915 máj. 15-én vonult be az ezredhez. Kiképzése után felülvizsgá­latra került és a katonai szolgálat alól véglegesen felmentették. Neje : Németh Etel. Gyermekei: Kálmán, Katalin és Klárika. G. KOVÁCS BARNA gyal., gazdálkodó, Mező­csát. Ugyanott 1900-ban született. 1918 febr.-ban bevonult és kiképzése után Tirolba került és a hadtápterületen teljesített szolgálatot. Innen bete­gen kórházba került és ott érte az összeomlás. Neje : Csutka Zsuzsanna. KOVÁCS BÉLA gyal., gazdálkodó, Hernád­szurdok. 1897-ben Miglécnémetin született, 1915-ben bevonult. Előbb a fogolytáborba osztották be, majd 1917-ben az olasz frontra ment, ahol mint rohamista küzdött. 1918 jún. 15-én súlyosan meg­sebesült, melynek folytán 25%-os rokkant lett. Kitüntetése : O. B., K. cs. K., Seb. é. Neje : Molnár Julianna. Gyermekei: Pál, Vilma és Emma. KOVÁCS DÁNIEL tíz., máv. segédtiszt, Nyéklád­háza. 1892-ben Ládházán született. Tényleges szol­gálatra 1913-ban vonult be. Mozgósításkor azonnal az orosz frontra ment. 1915 márc. 28-án Jablonkánál megsebesült és fogságba esett. Szibériai fogságából 1918 máj.-ban ért haza. Ezután még a katonai csendőrségnél tett szolgálatot. Neje : Paksi Irén. Gyermekei : Irén, Ilonka és Sarolta, id. KOVÁCS DEZSŐ­ gyal., gazdálkodó: Borsod­nádasd. Ugyanott 1877-ben született. 1898-1901-ben szolgált ténylegesen. Mozgósításkor a 10. honv. népfk. gy. e.-hez vonult be és ennek kötelékében a Prezmysl várban küzdött, majd 1915 márc. 22-én a vár eleste alkalmával fogságba esett, ahonnan 1918 őszén az előnyomuló német hadsereg szaba­dította ki. Neje : Érsek Imre Brigitta. Gyermekei: Dezső, Vencel és Ilonka. KOVÁCS ERNŐ gyal., gazdálkodó, törvény­bíró, Bükkaranyos. Ugyanott 1890-ben született. 1911-ben vonult be tényleges szolgálatra, majd rövidesen felmentették. Mozgósításkor bevonult és az orosz frontra ment és Varsó ostrománál meg­sebesült. Felépülése után újból az orosz fronra került és Manilovánál újból megsebesült, mely­nek következtében 50%-os hadirokkant lett és­ 1915 dec.-ben elbocsájtást nyert. Kitüntetése: O. 2. Neje : Varga Borbála. KOVÁCS FERENC szkv., kisbirtokos, Borsod­nádasd. Ugyanott 1884-ben született. 1906—08-ban szolgált ténylegesen. Mozgósításkor bevonult. Be­vonulása után a m. kir. csendőrséghez osztották be és előbb a Kassahámori, majd az Ózdi őrsön szolgált. 1918 dec.-ben szerelt le. Neje : Bakos Etel. Gyer­mekei: Ferenc, Ernő, Etel és Kálmán. KOVÁCS GÁBOR szkv., bányász és földműves, Rudabánya. 1890-ben született Szendrőn. 1911— 13-ban szolgált ténylegesen. Mozgósításkor be­vonult és a szerb, majd 1915-ben az olasz harctérre ment ahol 1916 okt.-ig küzdött. Ekkor Kassára vezényelték kiképzőnek, majd 1917 júl. 5-én mint bányászt felmentették. Kitüntetése : O. 2., O. B., K. cs. K., H. e. és 1912—13. e. k. Neje : Hajtás Anna. Gyermekei : Anna, József, Aranka és Mária. KOVÁCS GYULA gyal., gazdálkodó, Sajó­keresztúr. Ugyanott 1895-ben született. 1914 szept.-ben bevonult és kiképzése után az orosz frontra ment és Lembergnél megsebesült. Fel­épülése után újból az orosz forntra került és ott 1916 aug. 25-én megbetegedett. 1916 okt.-ban az olasz frontra ment és ott 1917 máj.-ban súlyosan sebesült, melynek folytán 50%-os rokkant lett. Kitüntetése: O. B., K. és. K. Neje : Bánrévi Mária. Fia: József. Koós Móric Kopcsó Ferenc Kóris Lajos Kormos György

Next