Hirn László: A negyvenhatosok fegyverben 1914-1918 (Szeged, 1933)
A negyvenhatosok fegyverben
és montenegrói határon. 1910-től a 32. gyalogezrednél szolgált. A világháborúban a szerb és orosz frontokon harcolt, majd orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 augusztus 13-án sikerült szökve hazatérnie. Kitüntetései: III. о. kat. érdemkereszt, III. о. к. é. к. hadiékitménnyel és kardokkal, Signum Laudis kardokkal, Mária Lovagrend keresztje, Olasz koronarend, Osman-rend, II. k. k. cs. k. stb. RING GYULA m. kir. ezredes, Szeged A 46. gy. e.-hez 1914 május 1-én helyezték át őrnagyi rangban. Itt érte a világháború kitörése. 1914 július 28-tól 1915 augusztus 15-ig a volt közös szegedi hadkiegészítő kerületi parancsnokság előadója Szegeden. Később a 46. gy. apótzászlóaljnál a XIV 46-ik menetzászlóalj parancsnoka és pedig augusztus 24-ig Brassóban, szeptember 23-ig Grazban, Adelsberg mellett október 8-ig Skopoóban Dutroule mellett, 1915 október 8-tól 1916 május 3-ig a 8/46. tábori század parancsnoka s közben 1915 december 10-től 1916 január 11-ig a 77/46. táb. zászlóalj ideiglenes parancsnoka a doberdei fensikon. 1916 május 12-től június 16-ig a IV. —46. tábori zászlóalj kinevezett parancsnoka ugyancsak az olasz fronton. 1916 június 17-én a volt közös brassói hadkiegészítő kerület parancsnokává lett visszarendelve a harctérről. Az összeomlás után a bevonuló román csapatok elfogták és internálták. Hódmezővásárhelyről sikerült éjjel átszöknie a Tiszán és Szegeden jelentkezett szolgálattételre a nemzeti hadseregnél, ahol a tiszti zászlóaljba nyert beosztást. 1920-ban pedig Szeged szab. kir. városhoz a nem ténylegeseket nyilvántartó tisztté lett kinevezve. 1931 március 17-én halt meg Szegeden és a belvárosi temetőben temették el katonai pompával. MAGARASEVITS LEONTIN ny. m. kir. alezredes, Szeged МШ másodéves műegyetemi hallgató 1901 október 1-én vonult be a 46. gyalogezredhez egyéves önkéntesnek, majd itt, ottvétette magát a hadsereg tényleges tiszti állományába. Előléptetései: 1903 január 1. hadapródtiszthelyettes, 1904 november 1. hadnagy, 1910 november 1. főhadnagy, 1915 március 1. százados, 1920. november 1. őrnagy. 1924 március 1-én nyugállományba helyezték mint rokkantat, 1926 december 17-én alezredesi címet és jelleget kapta meg. A világáború kitörésekor mint főhadnagy zászlóaljsegédtiszt a IV.146.-nál volt beosztva. A mozgósításkor a 17. hadosztályhoz vezényelték mint élelmező tisztet és mint ilyen harctéri szolgálatot teljesített a szerb, orosz. 1915 tavaszától az olasz harctéren. 1916. november 1-től a 46. gy. e.-nél teljesített frontszolgálatot mint századparancsnok. 1917 február 25-től június 5-ig zászlóaljparancsnok és a XXVII. menetzászlóalj harcszerű kiképzését vezeti. 1917 június 19-től a 1514. század parancsnoka. Mint ideiglenes zászlóaljparancsnok részt vett a piavei partmenti harcokban 1918 január 1—március 7-ig. Mint közlekedést szabályozó tiszt június 22-én gránátpergőtűzbe került és súlyosan megsebesült. Harctéri szolgálata 47 hónap. Kitüntetései: 3. o. vaskorona, kardokkal, 3. o. k. é. k., mindkét Signum Laudis, K. cs. k., Seb. érem, III. k. katonai szolg. jel.