Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939)

III. RÉSZ - A MAGYARTÜZÉR FÉNYKÉPCSARNOKA - Tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok.

Demény Géza hy. altábornagy. *1881. Budapest. A bécsi katonai műszaki akadémia elvégzése után 1901 augusztus 18-án a gráci 3. had­test-tüzérezredhez nevezték ki had­naggyá. A háború előtt azután a budapesti 11. hadosztálytüzérezred­ben szolgált és elvégezte a bécsi hadiiskolát. A honvédtüzérség fel­állítása alkalmával a Ludovika Akadémiára vezenyeltek tanárnak. A háború alatt a 20. honvédhadosz­tály löszertelep parancsnoka és a 33. tábori ágyusezred 1. ütegenek parancsnoka, később mint tüzer­törzskari százados a IV. hadtest­parancsnokság tüzérségi előadója volt. A háború utolsó évét a Hon­védelmi Minisztériumban töltötte. Ezen idő alatt résztvett az önálló magyar hadsereg szervezési mun­kálataiban. A háború után a „Ilon­védelem" lapban ós a „Magyar Ka­tonai Közlöny"-ben több tüzérségi cikke jelent meg; így: „Lőszerosz­lopok mozgó harcban", „Lőszer­fogyasztás", „A tüzérség túznemei a világháborúban" stb. Irodalmi te­vékenységéért a Magyar Katonai írók Köre rendes tagjává válasz­totta. — Kitüntetései: Magyar érd.­rend középkeresztje a csillaggal, III. o. kat. érd. ker. hadiékitm. és kard, ezüst kat. érd. érem a 111. o. k. é. k. szal. és kard, bronz kat, érd. érem a III. o. k. é. k. szal., kard., bronz magyar kat. érd. érem, bronz kat. érd. érem piros szal., H. e. é„ kard. és sisakkal, II. o. tiszti kat. szolg jelv., jub. ker., Olasz korona­rend parancsnoki keresztje a csil­laggal, osztrák nagy díszjelvény a csillaggal és osztrák H. e. é. kar­dokkal. Kozma Ferenc nemes, vitéz, ny. altábornagy. *1878. Székelykeresztur A bécsi Műszaki Katonai Akadémia tüzérosztályának elvégzése után 1899 augusztus 18-án a Kolozsváron állomásozó 35. k. ho. tüzérezred ál­lományába került mint hadnagy. 1902—1904-ig Schlosshof ban elvé­gezte a lovagló- és hajtó tanári is­kolát. 1905 május 1-én lett főhad­nagy. 1912 decemberben a honvéd­tüzérség állományába helyezték át. Felállította és parancsnoka lett az 5. ho. ágyús oszt. 2. ütegének. Szá­zados lett 1913 május 1-én. Osztálya 1914 április 1-én az 5. ho. ágyús ez­red II. oszt.-a, ütege annak 4. ütege lett. így ment a háborúba is a 38. ho. kötelékében. 1916 elején ezrede II. osztályának parancsnoka lett. Ez év augusztusában az ismét fel­vett tüzérszakkiképzés vezetőjeként a Ludovika Akadémiába rendelték. 1918 május 1-én őrnagy lett. — Ki­tünttései: II. o. m. é. k. a csillag­gal, III. o. m. é. k., III. o. k. é. k., ezüst kat. é. é. a pánttal, bronz kat. éé. a kard. és hadidíszítm., bronz kat. éé. a piros szal., K. cs. k., 50 éves jub. ker., 30 évi szolg. ker., H. e. é., Polonia Restituta parancsnoki keresztje a csillaggal, II. o. porosz Vaskereszt. t Riedl Lajos altábornagy. *1869, Xajpe (Csáktornya mellett). A Ka­tonai Műszaki Akadémia elvégzése után 1889 augusztus 18-án lett had­nagy. Elvégezte a lov. tanárképző­cs liadiiskolát is. Lovaglótanár volt Nagyszebenben. 1899-től 1902-ig mint százados és ütegparancsnok szolgált a k. tábori ágyusezredben Eperje­sen. Mint vezerkari százados kü­lönböző vezérkari beosztásokban szolgált Kassán a 27. gyaloghadosz­tálynál, miközben őrnagy és alezre­des lett. 1913-tól a világháború ki­töréséig a 12 k. táb. ágyúsezrednek volt osztályparancsnoka. A háború kitörésekor Temesvárra osztották be a katonai parancsnoksághoz mint vezerkari főnököt. Imién vezette Orsova védelmi felkészítését. Saját kérésére 1914 október 5-én csapat­szolgálatra osztották be a harc­vonatba. 1915 január 1-én a 12. k. táb. ágyúsezrecl parancsnoka lett és mint ilyennek döntő szerepe volt a gorlicei áttörésben, ainelyert a Ka­tonai Mária Terézia-rend lovagja lett. 1916-ban átvette a 39. h. tüzer­üandárdandár állandó vezetését és ezzel küzdötte végig a nehéz védel­mi harcokat a Brussilow-lele táma­dásokban. 1916-ban Erdélyben is si­keresen küzd az oroszok és oláhok ellen. 1918 január 21-én a Judi­karienben (Dél-Tirol) levő 98. k. gy. dandár parancsnoka lett. Ugyanez év november 3-án a tévesen értel­mezett fegyverszünet folytán olasz hadifogságba esett, Az összeomlás előtt lett tábornok. * Bäsch Tivadar nyug. tábornok. 51866. Budapest. A becsi Katonai Műszaki AKadémia tüzérosztályá­nak elvégzése után 188/ augusztus 18-án lett hadnagy és beosztották a budapesti V. neiiez tüzér ütegosz­tályhoz. 1897-tól 1899-ig Bécsben el­vegezte a í'elsö tüzérségi tanfolya­mot, amelynek második évfolyamát már a hadiiskolához csatolták. Ké­sőbb az eredeti ütegosztályból ala­kult 10. hadosztály tüzérezredénél ütegparancsnok, azután 1904 őszig a bécsi technikai katonai komiténéi az önműködő lőfegyverek osztályá­nak vezetője. Itt a német Schwarz­lose mérnökkel kialakította a 7-es mintájú s a hadseregbe benevezett gépfegyvert, amellyel a háborúba indultunk. 1912 őszén megszervezte a nagyszebeni önálló honvéd ágyús­osztályt, amellyel 1914-ben az orosz harctérre vonult a 38. h. hadosztály kötelékében. Ezzel vitték az 1915-i nyári offenzívát az oroszok ellen Tarnopolig. 1916 márciusban meg­szervezte a 2/51. h. ágyúsezredet, amelyet az 51. hadosztály köteléké­ben a Dnyeszter-frontra vitt. A lucki áttörés után az ezreddel az 51. hadosztály kebelében az erdélyi fronton harcolt. 1917 tavaszán az erdélyi hadjárat végeztével az 5. h. lovashadosztály tüzérparancsnok­ságát vette át Bukovinában, ahol 1917 májusban a 74. h. tüzérdandár parancsnokává nevezték ki. 1918 ta­vaszán a hadosztállyal a XIII. had­test kötelékébe lépett a Hétközség­fennsíkján. A juniusi sikertelen át­törési kísérletek után az 5. lovas­tüzérdandárt vette át Ukrajnában. Az ottrekedt összes osztrák-magyar haderőket a bolsevikokkal folyta­tott ismételt harcok közben sikerült fegyelmezetten Budapestre hoznia. — Kitüntetései: 111. o. Vaskorona­rend, Kat, érd. ker., ezüst és bronz Sign. Laud., a 11. o. német Vasker. Vilmos császártól személyesen. 1916 márciusban kitüntetésképpen soron­kívül lépett elő ezredessé. Coffin Géza nyug. tábornok. *1877, Orosháza. A világháború kitörése mint tüzértörzskari századost érte. Megjárta az orosz, szerb és olasz harctereket, Az olasz fronton mint törzskari őrnagy a 39. h. tüzérezred parancsnoka volt. 1915 októbertől 1916 márciusig mint tüzérosztály­parancsuok iszerbia meghódításá­oan vett részt. 1918 juliusban az oiasz fronton mint ezredparancsnok a Monte-Matteo visszafoglalásánál vezette a tüzérösszműködést. — Kitüntetései: 111. o. Vaskorona­rend, Kat. érd. ker. 2-szer, Sign. L., K. cs. k., H. e. é., német Vaskereszt és két háború előtti Sign. Laud. Ehrlich János ny. tábornok. *1867, Szenice. A világháború kitörése őrnagyi rendfokozatban mint a 39. h. t. e. I. osztályának parancsnokát Kassán érte. Ezt az osztályt vitte ki az orosz harctérre. Ott résztvett a Lemberg, Przemysl stb. körüli harcokban. 1914 december 12-én még mint őrnagyot az ezredparancsnok­sággal bízták meg. A gorlicei áttö­réstől végigharcolta az előnyomu­lást Breszt-Litowszkig mint ezred­parancsnok. Utána Tarnopol kör­nyékére került ezredével, majd a román hadüzenetkor Erdélybe vit­ték s ott Marosvásárhelytől keletre résztvett a románok előnyomulásá­nak a megállításában és az oláhok­nak az erdélyi határon túlra való visszaszorításában. Az Uz-völgyé­ben egy évig tartó álló harcokat ví­vott. A Szlanic-völgyben a magya­rosi ütközetet mint megbízott tü­zérdandár parancsnok küzdötte vé­gig. 1918-ban az olasz harctéren a Tonale szakaszon a 22. steier lövész­hadosztályhoz beosztva szintén sú­lyos harcokban vett részt. 1918 jul. közepén a tüzérségi kiképzőcsoport­hoz osztották be a honvéd tüzérségi kiképzőcsoport parancsnokaként. Október közepén innen ment sza­badságra s így itthon érte az ösz­szeomlás. — Kitüntetései: Lipót­rend lovagkeresztje hadiékitm. és kard., III. o. Vaskorona-rend hadi­ékitm. és kard., III. o. kat. érd. ker. ezüst és bronz Sign. Laud., II. o. német Vaskereszt, K. cs. k. és H. e. é. Fabényi Ede vitéz, ny. tábornok. *1877. Garabócz. Beosztásai a világ­háborúban: mint százados a 3. h. á. táb. ezred 2. ütegének parancs­noka 1914 dee. 15-ig. Ezután 1915 ápr. 22-ig és jul. 1-től 17-ig az I. oszt, parancsnoka. 1915 szept. 1-től 1916 febr. 28-ig felállította a 39. honvéd tarackosezred pótütegét. 1916 márc.­tól aug. 30-ig u. e. ezred I. oszt.-nak parancsnoka. Azután ideigl. ezred­parancsnok dec. 20-ig. I. o. par.-nok dec 21-től 1917 ápr. 17-ig. Ideiglenes ezredparancsnok ápr. 18-tól május 20-ig; I. o. par.-nok május 21-től szept. 20-ig; id. ezr. par.-nok szept. 21-től okt. 20-ig. Ezután a 39. h. hegyi tüzér oszt. par. 1918 nov. 15-ig 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék