Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939)
III. RÉSZ - A MAGYARTÜZÉR FÉNYKÉPCSARNOKA - Tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok.
Demény Géza hg. altábornagy. *1881. Budapest. A bécsi katonai műszaki akadémia elvégzése után 1901 augusztus 18-án a gráci 3. hadtest-tüzérezredhez nevezték ki hadnaggyá. A háború előtt azután a budapesti 11. hadosztálytüzérezredben szolgált és elvégezte a bécsi hadiiskolát. A honvédtüzérség felállítása alkalmával a Ludovika Akadémiára vezényeltek tanárnak. A háború alatt a 20. honvédhadosztály lőszertelep parancsnoka és a 33. tábori ágyúsezred 1. ütegének parancsnoka, később mint tüzértörzskari százados a IV. hadtestparancsnokság tüzérségi előadója volt. A háború utolsó évét a Honvédelmi Minisztériumban töltötte. Ezen idő alatt részt vett az önálló magyar hadsereg szervezési munkálataiban. A háború után a „Sonvédelem" lapban és a „Magyar Katonai Közlöny"-ben több tüzérségi cikke jelent meg, így: „Lőszeroszlopok mozgó harcban", „Lőszerfogyasztás", „A tüzérség tűznemei a világháborúban" stb. Irodalmi tevékenységéért a Magyar Katonai írók Köre rendes tagjává választotta. Kitüntetései: Magyar érd.rend középkeresztje a csillaggal, III. o. kat. érd. ker. hadiékuzm. és kard. ezüst kat. érd. érem a 111. o. k. é. k. szal. és kard. bronz kat. érd. érem a III. o. k. é. k. szal., kard., bronz magyar kat. érd. érem, bronz kat. érd. érem piros szal., H. e. és kard. és sisakkal, II. o. tiszti kat. szolgyelv., jub. ker., Olasz koronarend parancsnoki keresztje a csillaggal, osztrák nagy díszjelvény a csillaggal és osztrák H. e. é. kardokkal. Kozma Ferenc nemes, vitéz, ny. altábornagy. *1878. Székelykeresztur A bécsi Műszaki Katonai Akadémia tüzérosztályának elvégzése után 1899 augusztus 18-án a Kolozsváron állomásozó 35. k. ho. tüzérezred állományába került mint hadnagy. 1902—1904-ig Schlosshofban elvégezte a lovagló- és hajtó tanári iskolát. 1905 május 1-én lett főhadnagy. 1912 decemberben a honvédtüzérség állományába helyezték át. Felállította és parancsnoka lett az 5. ho. ágyús oszt. 2. ütegének. Százados lett 1913 május 1-én. Osztálya 1914 április 1-én az 5. ho. ágyús ezred II. oszt.-a, ütege annak 4. ütege lett, így ment a háborúba is a 38. ho. kötelékében. 1916 elején ezrede II. osztályának parancsnoka lett. Ez év augusztusában az ismét felvett tüzérszakkiképzés vezetőjeként a Ludovika Akadémiába rendelték. 1918 május 1-én őrnagy lett. Kitünttései: II. o. m. é. k. a csillaggal, III. o. m. é. k., III. o. k. é. k., ezüst kat. é. é. a pánttal, bronz kat. éé. a kard. és hadidíszítm., bronz kat. éé. a piros szal., K. cs. k., 50 éves jub. ker., 30 évi szolg. ker., H. e. é., Polonia Restituta parancsnoki keresztje a csillaggal, II. o. porosz Vaskereszt. Riedl Lajos altábornagy. *1869, Xajpe (Csáktornya mellett). A Katonai Műszaki Akadémia elvégzése után 1889 augusztus 18-án lett hadnagy. Elvégezte a lov. tanárképzőés hadiiskolát is. Lovaglótanár volt Nagyszebenben. 1899-től 1902-ig mint százados és ütegparancsnok szolgált a k.tábori ágyusezredben Eperjesen. Mint vezérkari százados különböző vezérkari beosztásokban szolgált Kassán a 27. gyaloghadosztálynál, miközben őrnagy és alezredes lett. 1913-tól a világháború kitöréséig a 12 k. tab. ágyúsezrednek volt osztályparancsnoka. A háború kitörésekor Temesvárra osztották be a katonai parancsnoksághoz mint vezérkari főnököt. Imrén vezette Orsova védelmi felkészítését. Saját kérésére 1914 október 5-én csapatszolgálatra osztották be a harcvonalba. 1915 január 1-én a 12. k. táb. ágyúsezred parancsnoka lett és mint ilyennek döntő szerepe volt a gorlicei áttörésben, amelyért a Katonai Mária Terézia-rend lovagja lett. 1916-ban átvette a 39. h. tüzérdandárdandár állandó vezetését és ezzel küzdötte végig a nehéz védelmi harcokat a Brussilow-féle támadásokban. 1916-ban Erdélyben is sikeresen küzd az oroszok és oláhok ellen. 1918 január 21-én a Judikarienben (Dél-Tirol) levő 98. k. gy. dandár parancsnoka lett. Ugyanez év november 3-án a tévesen értelmezett fegyverszünet folytán olasz hadifogságba esett. Az összeomlás előtt lett tábornok. * Bosch Tivadar nyug. tábornok. 51866. Budapest. A bécsi Katonai Műszaki Akadémia tüzérosztályának elvégzése után 1889 augusztus 18-án lett hadnagy és beosztották a budapesti V. neuer tüzér ütegosztályhoz. 1897-től 1899-ig Bécsben elvégezte a felső tüzérségi tanfolyamot, amelynek második évfolyamát már a hadiiskolához csatolták. Később az eredeti ütegosztályból alakult 10. hadosztály tüzérezredénél ütegparancsnok, azután 1904 őszig a bécsi technikai katonai komiténes az önműködő lőfegyverek osztályának vezetője. Itt a német Schwarzlose mérnökkel kialakította a 7-es mintájú s a hadseregbe benevezett gépfegyvert, amellyel a háborúba indultunk. 1912 őszén megszervezte a nagyszebeni önálló honvéd ágyúsosztályt, amellyel 1914-ben az orosz harctérre vonult a 38. h. hadosztály kötelékében. Ezzel vitték az 1915-i nyári offenzívát az oroszok ellen Tarnopolig. 1916 márciusban megszervezte a 251. h. ágyúsezredet, amelyet az 51. hadosztály kötelékében a Dnyeszter-frontra vitt. A lucki áttörés után az ezreddel az 51. hadosztály kebelében az erdélyi fronton harcolt. 1917 tavaszán az erdélyi hadjárat végeztével az 5. h. lovashadosztály tüzérparancsnokságát vette át Bukovinában, ahol 1917 májusban a 74. h. tüzérdandár parancsnokává nevezték ki. 1918 tavaszán a hadosztállyal a XIII. hadtest kötelékébe lépett a Hétközségfennsíkján. A júniusi sikertelen áttörési kísérletek után az 5. lovastüzérdandárt vette át Ukrajnában. Az ottrekedt összes osztrák-magyar haderőket a bolsevikokkal folytatott ismételt harcok közben sikerült fegyelmezetten Budapestre hoznia. Kitüntetései: 111. o. Vaskoronarend, Kat. érd. ker., ezüst és bronz Sign. Laud., a 11. o. német Vasker. Vilmos császártól személyesen. 1916 márciusban kitüntetésképpen soronkívül lépett elő ezredessé. Coffin Géza nyug. tábornok. *1877, Orosháza. A világháború kitörése mint tüzértörzskari századost érte. Megjárta az orosz, szerb és olasz harctereket. Az olasz fronton mint törzskari őrnagy a 39. h. tüzérezred parancsnoka volt. 1915 októbertől 1916 márciusig mint tüzérosztályparancsnokiszerbia meghódításában vett részt. 1918 júliusban az olasz fronton mint ezredparancsnok a Monte-Matteo visszafoglalásánál vezette a tüzérösszműködést. Kitüntetései: 111. o. Vaskoronarend, Kat. érd. ker. 2-szer, Sign. L., K. cs. k., H. e. é., német Vaskereszt és két háború előtti Sign. Laud. Ehrlich János ny. tábornok. *1867, Szenice. A világháború kitörése őrnagyi rendfokozatban mint a 39. h. t. e. I. osztályának parancsnokát Kassán érte. Ezt az osztályt vitte ki az orosz harctérre. Ott részt vett a Lemberg, Przemysl stb. körüli harcokban. 1914 december 12-én még mint őrnagyot az ezredparancsnoksággal bízták meg. A gorlicei áttöréstől végigharcolta az előnyomulást Breszt-Litovszkig mint ezredparancsnok. Utána Tarnopol környékére került ezredével, majd a román hadüzenetkor Erdélybe vitték s ott Marosvásárhelytől keletre részt vett a románok előnyomulásának a megállításában és az oláhoknak az erdélyi határon túlra való visszaszorításában. Az Uz-völgyében egy évig tartó álló harcokat vívott. A Szlanic-völgyben a magyarosi ütközetet mint megbízott tüzérdandár parancsnok küzdötte végig. 1918-ban az olasz harctéren a Tonale szakaszon a 22. steier lövészhadosztályhoz beosztva szintén súlyos harcokban vett részt. 1918 júl. közepén a tüzérségi kiképzőcsoporthoz osztották be a honvéd tüzérségi kiképzőcsoport parancsnokaként. Október közepén innen ment szabadságra s így itthon érte az öszszeomlás. Kitüntetései: Lipótrend lovagkeresztje hadiékitm. és kard., III. o. Vaskorona-rend hadiékitm. és kard., III. o. kat. érd. ker. ezüst és bronz Sign. Laud., II. o. német Vaskereszt, K. cs. k. és H. e. é. Fabényi Ede vitéz, ny. tábornok. *1877. Garabócz. Beosztásai a világháborúban: mint százados a 3. h. u. táb. ezred 2. ütegének parancsnoka 1914 dec. 15-ig. Ezután 1915 ápr. 22-ig és jul. 1-től 17-ig az I. oszt. parancsnoka. 1915 szept. 1-től 1916 febr. 28-ig felállította a 39. honvéd tarackosezred pótütegét. 1916 márc.tól aug. 30-ig u. e. ezred I. oszt.-nak parancsnoka. Azután ideigl. ezredparancsnok dec. 20-ig. I. o. par.-nok dec 21-től 1917 ápr. 17-ig. Ideiglenes ezredparancsnok ápr. 18-tól május 20-ig. I. o. par.-nok május 21-től szept. 20-ig; id. ezr. par.-nak szept. 21-től okt. 20-ig. Ezután a 39. h. hegyi tüzér oszt. par. 1918 nov. 15-ig