Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban (Budapest, 1938)

A MAGYAR MŰSZAKI BAJTARSAK EMLÉKALBUMA - ALTISZTEK, LEGÉNYSÉG

ment Siankihoz, ahonnan mint nélkülöz­hetetlent a MÁV gépgyár hazahozatta. Ki­tüntetései: + , tg) és a Háb. e. é. Neje: Tassi Erzsébet. Alpár (Fohn) Artúr vép. c. őrvezető, szfév. építésvezető (Budapest). *1889: Be­rettyószentm­árton. Tényleges katonai idejét lí­l­l-ben szolgálta le a cs. és kir. vasút­ezrednél Korneuburgban. 1912-ben a rész­leges mozgósításkor Przemyslbe vonult be. 1914 júliusban ismét Przemyslbe vezényel­ték a tábori lóvasúthoz. 1915 márc. 18-án orosz fogságba esett. Végigjárta Taskend, Krasznawodszk, Micipla, Kokend fogoly­táborait, majd ismét Taskendben mint a hadapródiskola szerelője dolgozott. 1918 márciusban tért haza. Neje: Politzer Kinda. Gyermekei: Piroska, László. Alscher Ödün vép. szakaszvezető, asz­talos m. (Újpest). * 1886, Pilismarót. Tény­leges katonai idejét 1906—08-ig szolgálta le a cs. és kir. vasút- és távirdaezrednél Korneuburgban. Két hadgyakorlaton vett részt. 1914-ben bevonult a vasútezred 13. szdához és az orosz frontra került Galí­cia­. 1914 novemberben betegen kórházba került. Felgyógyulva visszakerült csapatá­hoz Bukovinába (Dornavatra-i vonal). 1915 februárban ismét kórházba került, ahonnan mint szolgálatképtelent elbocsá­tották 1915 augusztus elsején. Kitüntetése: Neje: Koroczay Erzsébet. Piai: Ödön, Árpád. Alt Károly hidász, ács (Budakeszi). *189)­­, Budakeszi. 1915-ben vonult be a budapesti munkáscsoport „Sappeur Kolonc 13./7.-hez. 1916-ban a 32. gy. e.-hez került a műszaki századhoz. 1916 szeptembertől 1918 márciusig az orosz fronton küzdött, majd az olasz harctérre helyezték csapa­tát, ahol 1918 júniusban olasz fogságba esett. 1919 november végén szabadult s további hat hónapig a Nemzeti Hadsereg­ben szolgált mint hidász. Kitüntetései: V. bronz, cg). Neje: Straub Anna. Gyer­meke: Anna. Altenthaler József tizedes, vaskeres­kedő (Budakeszi). *1890, Budakeszi. 1911 ben vonult be a 7. vártü­zérekhez, ahol mint telefonos teljesített szolgálatot 1913-ig. A világháborúba 1914-ben vonult be a 7-es vár tüzérekhez. 1916-ban Sankt Pöltenbe került a kiegészítőhöz, ahonnan az orosz frontra (Galícia, Lemberg), a 4. lovas hadosztályhoz osztották és a Don vidékre ment. 1918-ban Szerbiában volt, ahol a 4. lovas hadosztálynál az összeom­lásig teljesített szolgálatot. Neje: Oszter Mária. Gyermekei: Endre és Margit. Ambrus Károly árkász, m­áv. lakatos (Maglód). *1898, Budapest. 1916 máj-ban vonult be a 4. zljhoz, ahonnan az olasz frontra (Görz) került. 1917 jan.-ban kór­házba (Zágráb) került. Felgy­ógyulva 1917 májusban az orosz frontra (Dnyeszter, Za­leszczyki), 1918 jan.-ban az olasz frontra (Conegliano, Mte, Spinuzzia, Piave de Soligo) vezényelték. Részt vett a piavei harcokban, ahol légnyomást kapott és kórházba került (Görz). Felgyógyulása után Lugosra, majd innen a káderhez (Budapest) vezényelték, ahol az összeom­lás érte. Másfél évig a Nemzeti Hadsereg­ben teljesített szolgálatot. Leszerelt 1921 okt.-ben. 1922 febr. óta a MÁV szolgála­tában áll. Kitüntetései: cgi, N­. E. B. Neje: Ti'sa Margit. Gyermekei: Károly, Zoltán. Amsei Miklós ny. légügyi II. o. segéd­liszt (Kispest). *1896, Budapest. 1915 má­jusban vonult be a 32. gy. e.-hez. A bu­kovinai fronton a 306. h. gy. e. kötelékében gyalogsági harcokban vett részt (Cernovitz, Okna). 1917 júniusban megsebesült és kórházba került. 1918 márciusban Cse­pelre vezényelték hadimunkára, mivel 60%-os rokkantnak minősítették. Itt dolgo­zott az összeomlásig. 1920 májustól a Lég­ügyi Hivatalhoz került, ahol 1934-ben tör­tént nyugdíjazásáig szolgált. Kitüntetései: C. H. E. E. Neje Czinel Rozália. Andin­ (Auerbach) János gépkocsizó, házfelügyelő (Budapest). *1900, Herend. 1918-ban vonult be a cs. és kir. autó tar­talék­aljhoz Grácba, ahol az összeomlásig az autójavító műhelyben dolgozott. Neje: Berczi Mária. Fia: Gyula. Andricza Ferenc gép, hidász, gép­kezelő (Tokod). 1916-ban vonult be Kor­neuburgba a vasútezredhez. A 13. szd.-dal az olasz frontra ment, ahol 1917 októbe­rig küzdött. Ekkor a hatvani, majd a pis­ki fűtőházba vezényelték, ahol a háború végéig teljesített szolgálatot. Neje: Wengly Rozália. Gyermekei: Rozália, Ferenc. Angermann János utász szakaszvezető, ács (gazdálkodó) (Veszprém). *1892, Vesz­prém. 1913-ban tényleges katonai szolgá­latra vonult be az 5. utász zrt.-hoz A moz­gósításkor a 3. szd.-hoz beosztva azonnal a szerb harctérre került (Sabác, Mitrovica, Klenak). 1914 szeptemberében a 63. Kriegs­brücken Equipage-zsal az orosz frontra ment (Wolhyniába, majd a Kárpátokba) s a román és olasz harctereken küzdött az összeomlásig (Sistov, Ruscsuk, Piave). Az olasz fronton megsebesült. Felgyógyulása után visszakerült az 3./5. szd.-hoz. Kitünte­tései: V. 2., V. br., tg), H. E. E. Neje: Gnáth Ágnes. Gyermekei: Mária, Mag­dolna, György, I.János, Teréz, Angyal László vép. tizedes, Máv. fé­kező (Komárom). *1887, Csabdi .191­5 szep­tember 23-án vonult be a vasútezredhez (Korneuburg), ahol a hadivasúthoz be­osztva került az orosz frontra Wladimir-Wolynszki, Cholm stb.) ahol mint vonat­kísérő teljesített szolgálatot. 1916-ban a szerb harctérre (Belgrád) került, ahol az összeomlásig állomás-szolgálatot teljesített. Kitüntetései: g.. Neje: Fejes Margit Fia: László. Aulai (Arbter) Nándor hidász, E. M. Jakatos (Nagytétény). *1899, Turócszent­márton. Bevonult 1917-ben a vasútezred­hez (Korneusburg). Kiképzés után az olasz frontra került, ahol részt vett a görzi híd építésében. 1918 februárban betegen kór­házba került. Felgyógyulása után ismét az olasz harctérre vezényelték (Livenza), ahol az összeomlásig küzdött. 1919-től 22-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Rákóczy Mária Fia: Nándor. Antal Sándor fényszórós, kazánfűtő, gépkocsivezető (Bánhida). *1894: Csata. 1917-ben vonult be Bécsbe a fényszórá­sokhoz. Egy 120 cm fényszóróval Dalmá­ciába került, ahol Raguzában a hajókikö­tőt világították meg. Trebin­jében, Szavlat stb. helyeken teljesített még szolgálatot az összeomlásig. Neje: Orbán Teréz. Gyer­mekei: Ilona, Júlia, Sándor. Antalik Géza főhidász, MÁV lakatos (Budapest). * Érsekújvár 1875. A háború kitörésekor bevonult Péterváradra és onnan a szerb frontra ment (Kragujevac, Milanovac). Majd Újvidékre a kiegészítő­höz került. Az összeomláskor Budapestre jött és a 4. zlj.-nál leszerelt. 1920-ban a Nemz Hads.-ben is szolgált. Kitüntetése:­­1. Neje: Paksi Mária. Gyermekei: János, Julianna. Apostol Sándor utász, malomfőszerelő (Győr). * 1898, Budapest. 1916-ban vonult b­e a 7. utász zlt.-hoz (Szeged), a 10. szd.­hoz beosztva került az orosz harctérre (Ga­lícia, Halics, Adorov) a 38. h. o. köteléké­ben. Innen 1917 végén az olasz hadszín­térre (Asiago) került és egy üldöző kü­lönítményhez beosztva részt vett az 1918 jún.-i offenzívában. Ebben a beosz­tásban volt a háború végéig. Az össze­omláskor nov. 4-én olasz fogságba esett és mint fogoly Verona, Udine, Cividale­ban munkára volt vezényelve. Kitünte­tései : V. 2., V. bronz (kétszer), német vas ker., török hadi érem. Neje: Pauer Mária. Leánya: Erzsébet. Áprily Antal ifj. távírász tizedes, m­. tisztviselő (Sü­ttő). *Süttő, 1889. 1910-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a távírász ezredhez St. Pöltenbe. 1914-ben ismét bevonult s az olasz frontra ment 1915 májusban. Mint távírász a 10. had­seregparsághoz beosztva teljesített szol­gálatot Primolano, Belluno, Keltre stb., végül Trientben. Részt vett az 1918 júniusi offenzívában. Itt küzdött az összomlásra. Kitüntetései: ,f. a vit. é. szalagján, ig­. Neje: Schenkenger Matild. Gyermekei: Ferenc, Mária Magdolna. Aradi Elek vép. szakaszvezető, Szfőv. tisztviselő (Budapest). * 1878, Német­próna. 1899— 1902-ig a 6. vártüzér ezred­nél teljesített szolgálatot. A világháború­ban a komáromi 6. tarack ezredhez vo­nult be és a szerb frontra került. Va­rasdinnál megsebesült és Bpestre hozták. Felgyógyulása után a vasútezredhez osz­tották be és a román frontra irányították. 1918 szept.-ben felmentették. Neje: Höl­czel Mária. Arady (Ansorge) Antal őrvezető, Máv. szemaforlakatos (Nagykanizsa). * Zapresic (Zágráb m.) 1910. 19­12—33-ban teljesített szolgálatot Szentendrén a hidász zst.-nál. 1936-ban gyakorlaton vett részt. Neje: Németh Ilona. Arany Ferenc kazánkovács (Rákos­palota). * Újpest, 1885. Tényleges katonai szolgálatra 1906-ban vonult be a cs. és kir. haditengerészethez. Wien, Erzherzog Friedrich és Kaiserin Elisabeth csatahajó­kon szolgált. A Balkán-háborúban mint fe­délzeti altiszt teljesített szolgálatot az Ár­pád hadihajón. A háború alatt a MÁV Fű­tőház kötelékében Mezőlaborc, Belgrád és az Istvántelki főműhelyben dolgozott. Neje: Zachar Emilia. Gyermekei: Ferenc, Terézia, Anna, Emilia. Aranyosi (Anic­t) Márton vép. c. tize­des, MÁV géplakatos (Ujpest). * Újpest, 1885. 1907-ben vonult be ténylegs katonai szolgálatra az 1. h. gy. e.-hez. Mint pót­tartalékost Korneuburgba helyezték a vasútezredhez. A háború kitörésekor be­vonult Korneuburgba. A tábori vasútépítő szoldal az orosz frontra ment (Luck, Ko­vel, Rovno, stb.). 1917 nyarán az olasz harctérre került (Vittorio, Conegliano, Asiago, Hét község fensíkja, Brenta­völgy), ahol páncélvonaton teljesített szol­gálatot az összeomlásig. Egyszer sebesült. Neje: Rötter Franciska Gyermekei: Iza­bella, István, Margit. Tetvérbátyja An­ot István 1. h. gy. e.-beli, végigküzdötte a háborút és harctéren szerzett sebében és betegségében elhunyt. Arányi Géza vép. őrvezető, lakatos m. (Kecskemét). *1897 Kecskemét. 1917-ben vonult be a vasútezredhez. A szerb frontra került, majd a német vezetőség visszarendelte vasúti szolgálatra. A Nem-

Next