Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs
E
mes zsinaton fogadták el az egységes egyházalkotmányt. Az erdélyi szász ev. egyház ekkor sem csatlakozott azhoz, megőrizte önálló orsz. jellegét. A kerületnek ált. nincs állandó székvárosa, azt tekintik központnak, amelynek lelkészét éppen püspöknek választották. 1918-ig 4 egyházkerület állt fenn: dunántúli, dunáninneni, bányai és tiszai, vmint a különálló erdélyi szász ev. egyház. Az ~ nemzetiségi összetételében a századfordulóig a szl-ok voltak többségben, akikkel szemben a felvidéki m. ev-ok a testvér —-református egyházban kerestek támaszt. Az ~ anyagi és kulturális erejét növelték a német ajkú zipserek és szászok, vmint a Ny-dunántúli n-ek. (Még: —›Raffay Sándor,óTabitha Nőegylet, —ο Trianoni béke egyházi következményei) • GJ. 347. Evidenzbüro: —›Hadsereg-főparancsnokság, —qOsztrák-magyar titkosszolgálatok Ewing, Sir Alfréd: -ó Rejtjelfejtés EX: -O Diákegyesület, -óEtelközi Szövetség Excentrikus hadművelet: olyan tád. -óhadművelet, amelyben az elg. főerőinek megsemmisítésére indított csapatok tád. irányai az elg. házában széttartóak. ~ esetén a tád. csapatok szárnyai egymástól távolodnak és közöttük rés keletkezik. ~et vívott az otm. hds. 1914.aug-szept. folyamán aólembergi hadjáratban. (Még: —»koncentrikus hadművelet). • SzB. 348. Ezred ›Regiment‹: a legmagasabb strukturális szintű —›csapattest azο Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezeténél. 4-16 azonos —a fegyvernemhez tartozó —alosztályból alakították, amelyeket a -^gyalogságnál 2-4 —zászlóaljba (a -^lovasságnál és a -^tüzérségnél osztályba) szerveztek az ~en belül, ezeket támogatta a z újaknak megfelelő számú géppuskásosztag. A gy.~ (ált. 3-4 zlj-ban 12-16 szd.) 4500 főből, a lov.~ (ált. 2 o-ban 6 szd.) 1200 főből állt. A 30 önálló vad.zlj. mellett szerveztek 1 vad.—et is (12 táb. vad.zlj-ban 48 szd.). A -»hadtest tü.~ (ált. 2 oban 6 ü.) 12-24 ig-ből állt. A 6 vártü. fele 3, fele 26-os szervezetű volt. Az ut.~ (5 táb. ut.zajba szervezett 20 táb.ut. és 5 pót-ut.szd.) 7200 főből állt. (A létszámadatok a háb. állományra értendők.) 1918-ban az otm. gy.~ harci állományát 108 ut., 3547 alit. és legs., 2818 pu. 24 gu. és 4 lg. vagy av. alkotta. 1918.jún. 15-én az otm. haderőbe 257 gy.~ (140 közös, 4 tiroli cs.vad., 8 BH, 37 Lw., 47 hv, 13 Landsturm, 8 nf.), 61 lov.~ (15 dg., 16 hu., 13 nl. 6 Lw., 10 hv.hu., 1 nf.hu.) tartozott. Az ~ pk-a ezds. volt, akinek munkájátó törzs segítette. A ~et arab hadrendi számmal jelölték. Az ~ a mozgósításkor a frontra történő kivonulása után kezelőtestet ‚Verwaltungskörper‹ hagyott hátra, amely pótzászlóaljat ‚Ersatz-Bataillon ̋ állított fel. A pótaljat a háború elhúzódása folytán folyamatosan egészítették ki, s küldték ahadműveleti területre 300 fős menetszázadok (menetformáció) formájában. Az I. vh. folyamán minden ~ átlag havonta kapott kiegészítést veszteségeinek pótlására. • BN, RI, 349. Ezredelnevezés: az^Osztrák—Magyar Monarchia hadszervezetét alkotó alapvető csapattest hadrendi számmal együtt használatos hivatalos megnevezése. Kétféle ~t alkalmaztak: állandót és változót. Az utóbbi pl. az ezredtulajdonos személyének cseréje vagy más helyőrségbe történt átdiszlokálás esetén változott. Nem mindegyik az ezred rendelkezett ~sel, a hivatalos teljes megnevezés leírásakor ezt a békehelyőrség megnevezésével pótolták. Az ezd-ek többségének egyes részeit több helyőrségben helyezték el, ilyenkor a -ótörzs helyőrségét adták meg. Az ~sel rendelkező ezd. teljes megnevezése: hovatartozás (cs. és kir. -óközös Hadsereg, cs.kir. —Landwehr, m.kir. -¡Honvédség), békehelyőrség, hadrendi szám, —»fegyvernem, csapattest, pl.: „cs. és kir. Károly főherceg tescheni 3. gyalogezred".1. Cs. és kir. gy.ezdeke 1914.ápr. 1-én (zárójelben alapítási évükkel): 1. Császár (1715); 2. Protestáns istentisztelet a fronton