Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs

R

gpu-t szereltek. Torony nélküli rádiós pk-i (M 18 FSF) változata a pc. kötelékek harcvezetésére alkalmatlannak bizonyult. - Két változata a háb. végén 27 fr. zlj. kötelékében állt szolgálatban. Gyártását átvette az am. hadiipar, az ol. FIAT cég (-mFIAT 3000), s lemásolták a -mSzovjetuni­óban is. Magát a hk-t a háb. után több országnak eladták, többek között —»Lengyelországnak és ->Csehszlovákiának. Még 1940-ben is 7 fr. pc. zlj. ~ hk-kal volt felszerelve. • ÉM, 1270. Rendfokozatok: szövegesen is a ->Táblázatok között, a 784. oldalon. • BC, RI, SGy, 1271. Rendfokozatok: -mTestőrségi rangviszonyok Rendőr Újonciskola: -+RUISK Rendőrség (Magyar Királyi Rendőrségiek] [I.]): az -mOsztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság, ill. a Magyar Népköztársaság alap­vető rendvédelmi testülete 1868-1918, ill. 1918­1919 között. A dualizmus kori ~ két részre oszlott, mivel a tv-ek a rendfenntartás jogát az államnak és az önkormányzatoknak egyaránt biztosították. Az állami és az önkormányzati ~ek felálításával a kiegyezés után az 1848-1849-es állapothoz tértek vissza. Mindkét típusú ~ a bel­ügyi szempontból szuverén m. korm. BM-a ha­táskörébe tartozott. - 1. Az állami ~ három rész­ből állt: Bp-i m.kir. Államrendőrség, m.kir. Ha­tárrendőrség és m.kir. Fiumei Állami Rendőrség. Mindhárom közvetlenül a BM irányítása és tör­vényességi felügyelete alatt állt, de a Bp-i és a fiumei napi tev-ébe a városi tanácsok bizonyos fokú beleszólással rendelkeztek. Mindhármat a bm. által kinevezett rendőrfőkapitány irányítot­ta, akinek munkáját Kapitányi Hivatal segítette. A Bp-i és a fiumei ~ hivatala közig., bűnügyi, őrtestületi (1886-tól még nyomozói <detektív>) o-ra tagozódott, s hozzá tartozott a fogda, a szám­vevőség és a segédhivatal is. A Bp-i ~ kerületi rendőrkapitányok által vezetett kerületi kapitány­ságokból állt. A 600 fős Határrendőrség 16 kapi­tányságból és az azoknak alárendelt 27 kirendelt­ségből állt, s irányítására a BM-ban külön o-t ál­lítottak fel. 1908-ban a Bp-i ~ szervezte meg a Bűnügyi Múzeumot. Mindhárom alapegysége a 10 főnél nem nagyobb őrs volt, amelynek tagjai egy őrszobához tartoztak. - 2. Önkormányzati ~ek minden városban és a nagyobb községekben alakultak. Alapegységük az őrs volt. Közvetlenül az adott önkormányzat irányítása, legfelsőbb fo­kon a BM joghatósága és tv.ességi felügyelete alatt álltak. Irányításukat az adott önkormányzat vezetője, 1886-tól a vm-i főispán által kinevezett rendőrkapitány végezte, a Kapitányi Hivatalon keresztül. A hivatalok struktúrája nem volt egy­séges. Orsz. hierarchiájuk nem vot ki, ezért 1912­ben a BM-ban dr. Pekári Ferenc vezetésével új o-t állítottak fel államosításuk előkészítésére. Ezt az I. vh. levette a napirendről, s csak az 1919 utá­ni ->Rendőrség (II.) keretében valósult meg. Az önkormányzati ~eknek rendelték alá a helyi mező-, éjjeli-, üzemi- és tűzőrségeket is. - 3. A ~ek össz­létszáma a dualizmus idején 10-12 ezer fő között mozgott, a segédrendőri funkciókat ellátó -mPol­gári Őrség nélkül. - Az OMM felbomlása után a ~ek tovább éltek. Noha a -mKárolyi-kormány 1918.nov. elején még drasztikus leépítésüket és a -»Csendőrség feloszlatását fontolgatva nov. 11-én létrehozta a ->Nemzetőrséget és a -mPol­gárőrséget, a közbiztonság rohamos romlása nyomán nov.29-én már jelentős létszámnövelé­sükre hozott határozatot. A -»Forradalmi Kor­mányzótanács 1919.márc.26-i (ápr. 1-én l.B.N. számmal közzétett) rendelete szüntette meg min­den addigi rv. és kh. testülettel együtt, s egyide­jűleg felállította a -mVörös Őrségei. * RI, 1272. Rendőrség (Magyar Államrendőrség, Magyar Királyi Rendőrség [II.]): a független Magyar Királyság alapvető rendvédelmi testülete 1919­1945 között. A közrend, a bel-, közbiztonság és államvédelem biztosítását, szükség esetén fe. véd-ét szolgáló, kat. fegyelem alatt álló fe. őrtes­tület. A —> Vörös Őrség 1919.aug.3-i feloszlatá­sával egyidejűleg a -mPeidl-kormány a -mCsend­őrség kivételével (6/d.-1919 BM számú rendele­tével) visszaállította az 1919.márc.26-án felosz­latott —»rendvédelmi testületekei (a Csendőrséget aug.9-én a -*Friedrich-kormány állította vissza), s kinevezte, ill. márc.26-ig viselt Bp-i főkapitá­nyi állásba visszahelyezte Dietz Károlyt, főkapi­tány-helyettesi beosztásába Bónis Istvánt, Mari­novich Imrét, Paál Györgyöt, Schreitz Emilt és Szentkrályi Bélát. - 1919.okt.l-én az 5047/1919. ME. me-i rendelettel összevonták a Bp-i Állam­rendőrségei és a Határrendőrségei, s megalakí­565

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék