Julier Ferenc: A Magyar Szemle könyvei 7. A világháború magyar szemmel 1914-1918
1916: AZ ÁNTÁNT EGYSÉGES ELLENTÁMADÁSÁNAK ÉVE
NEGYEDIK FEJEZET 1916: AZ ANTANT EGYSÉGES ELLENTÁMADÁSÁNAK ÉVE A HARMADIK hadiév kezdetén a központi hatalmak megelégedéssel tekinthettek az 1915 folyamán kivívott eredményekre. A hadihelyzet határozottan kedvezőnek volt mondható. A központi hatalmak a) megakadályozták — közös erővel— a Kárpátokban a Przemysl eleste után fenyegető orosz áttörést, b) Gorlicénél ugyancsak közös erővel az orosz arcvonalt áttörték és az itt megkezdett hosszú nyári őszi hadjárat folyamán az orosz tömegeket messze hátraszorították, bár ez az eredmény Oroszország háborús akaratát nem törte meg; ennél különösen figyelmet érdemel, hogy az oroszok a második hadiév végén úgy a rovnói hadjáratban, mint a beszarábiai csatában teljes harci képességüknek adták csalhatatlan tanújelét; c) Bulgáriát beavatkozásra bírták és Szerbiát — szintén közös erővel — leigázták, bár ezzel a balkáni hadszíntér ügye véglegesen nem intéződött el; de az Isonzo mentén az olasz négy nagy támadását kivédték, és nyugaton az antant öt áttörési kísérletét meghiúsították; jogos nyugtalanságra adott azonban itt okot az a körülmény, hogy az angol haderő létszáma állandóan szaporodott (a háború kezdetén volt 6 hadosztálynyi serege 1916 elején már 35 hadosztályra növekedett), és a Dardanellákat megvédték. HADITERVEK 153