Julier Ferenc: A Magyar Szemle könyvei 7. A világháború magyar szemmel 1914-1918

1915: A KÖZPONTI HATALMAK EGYSÉGES TÁMADÁSÁNAK ÉVE - KÜZDELEM A KÁRPÁTOKBAN

88 küzdelem a kárpátokban rozásra. A flandriai küzdelemben szerzett tapasztalatok után nem bízott abban, hogy nyugaton a győzelmet gyors csapással lehetne kierőszakolni, bár azon a nézeten volt, hogy a háború sorsa ott fog eldőlni. Az orosz hadszintért másodrangú fontos­ságúnak vélte. Különben is azt vallotta, hogy az orosz haderő valamilyen ellene tervezhető nagy csapás elől Moszkva felé térne ki. Nem hitt abban, hogy Oroszország esetleges leverése meg­hozná a békét. Mégis 1915 folyamán a háború súlypontja Conrad és Hin­denburg azonos nézetei alapján, Falkenhayn meggyőződése elle­nére, fokozatosan keletre került. Itt kezdődött a mérkőzés a második hadiévben. Ennek során a központi hatalmak nehéz kezdet után szép eredményeket vívtak ki. De ellenfeleiket vég­legesen legyőzni nem tudták, mert Falkenhayn, aki tagadta, hogy keleten a háború sorsát lehetne eldönteni, a kellő haderőt vagy egyáltalában nem, vagy pedig nem idejében adta Hindenburg és Conrad rendelkezésére. KÜZDELEM A KÁRPÁTOKBAN CONRAD HADITERVE A keleten 1915 elején megindított nagyarányú hadművele­tekre az első elhatározás Conradtól eredt. Conrad a limanovai csata után abban reménykedett, hogy sikerülni fog erélyes üldö­zéssel az oroszt a Visztula-San vonala mögé szorítani és Przemyslt felmenteni. Ez a remény tudvalevőleg nem teljesült. Az üldözés megakadt a Nida és a Dunajec mentén, sőt a jobbszárnyon Bo­roevic vereségével zárult. Conrad most már jogosan tartott attól, hogy amennyiben az orosz tömegek Galíciából és a magyar ha­tárról még a tél folyamán el nem űzetnek, tavasszal a mindinkább barátságtalanná váló Olaszország és Románia az antanthoz csat­lakoznak. Ebben az esetben a monarchia kénytelen lesz a jegy-

Next