Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme
A világháború története - Harmadik időszak, vagy a gorlicei csatának, a szerbiai hadjáratnak, a verduni csatának és a déltiroli támadásnak időszaka 1915 májusától 1916 júniusáig
Ezek a tárgyalások azután meg is indulnak. Eredményt azonban nem annyira ettől, mint az orosz hadszínhelyen esetleg bekövetkezhető kedvező változástól lehetett várni. Az is igen valószínű volt továbbá, hogy Olaszországnak az entente-hoz való csatlakozásával egyidejűleg Oláhország is az entente oldalán beavatkozik a háborúba. Felmerült ugyan az a gondolat is, hogy Bukovinát kellene átengedni Oláhország semlegességéért. Oláhország azonban Magyarországnak egész a Tiszáig terjedő részére is vágyott. Az oláh beavatkozást ezért csak úgy lehetett volna megakadályozni, ha a központi hatalmak Oroszországgal szemben nagyobb szabású katonai sikert mutatnak fel, amely az oláhokat megfélemlítette volna. 2. A központi hatalmak elhatározása és terve, Falkenhayn Conraddal, Hindenburggal és Ludendorffal ellentétben, nem hiszi, hogy az orosz hadseregeket meg lehetne semmisíteni. Ezért kifárasztó hadászata értelmében csak a Kárpátok védelmét akarja megszilárdítani. Ennek a céljának a megvalósításáért az oroszokat a Kárpátokról teljesen le akarja dobni és őket vissza akarja szorítani a Szem—Dnyeszter-folyók mögé. Ezt viszont a Conrad által még április elején megvalósítani akart módon akarja elérni. És pedig áttörés Gorlicénél, azután előnyomulás a Szán—Dnyeszter-vonalig. Az áttörést a 8 német, 2 osztrák-magyar gyalog- és 1 osztrák-magyar lovashadosztályból alakított 11. hadseregnek kellett végrehajtania Mackensen vezérezredes parancsnoksága alatt, akinek még alárendelik az osztrák-magyar 4. hadsereget is (József Ferdinánd főherceg). Mackensent a Teschenben székelő osztrák-magyar hadseregfőparancsnokságnak rendelték alá. Ez viszont parancsait csak a Plessbe átköltözött német legfelsőbb hadvezetőség előzetes beleegyezésével adhatta ki. 3. Az ententei hatalmak helyzete. Katonai helyzet. Az orosz hadszínhelyen április végén a húsvéti kárpáti csata befejezése után hadműveleti szünet van. Az orosz haderő még mindig túlerőben van. Az oroszok ütközetlétszáma 1,780.000 fő a mi 1,300.000 emberünkkel szemben. Az északnyugati arc-