Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme

Altalános áttekintés a háborúról - A világháború egyes időszakaiban lezajlott események rövid áttekintése

35 korúba való lépését is megszerezhetik, így keletkezik azután az 1915. évi szerbiai hadjárat. Ebben a hadjáratban Mackensen ve­zetése mellett az osztrák-magyar 3. hadsereg Kövess parancsnok­sága alatt, továbbá a német 11. és a bolgár 1. és 2. hadsereg vesz részt. A hadjárat a 3. és 11. hadseregnek a Száván és a Dunán október 5—10-ig tartó átkelésével kezdődik s miután Belgrád csapataink birtokába esik és a nagy folyamakadályon az átkelés mindenütt sikerül, a 3. és 11. hadsereg mindennapi folytonos harcok között megkezdi előnyomulását déli irányba. A szerbek ezzel szemben hősiesen, de hasztalanul védekeznek. Ennek kö­vetkeztében a szerbek keleti, a bolgárokkal szembeni arcvonala is tarthatatlanná válik, úgyhogy a szerbek feladják Negotin— Pirot vonalát. Közben a 2. bolgár hadsereg is előnyomul a Mo­rava- és a Vardar-völgyig és így a szerbek összeköttetését Szar­­onikivel elvágja. A szerbek azonban a Kragujevac—Nis—Les­kovac-vonalat sem tudják tartani. A szerbek Kragujevacot október 31-én kiürítik, a november 2—8-ika közti időben pedig a Nyugati Morava völgyében a szerbek északi arcvonala is telje­sen összeomlik, mire a szerbek Nist feladják. A szerb haderő ezek után a Rigómező felé vonul vissza, hogy Monasztiron át a ci­z­entente-nak Szalonikinél partra szálló hadseregével egyesülhessen. A szerb haderő egyik része ezért a 2. bulgár hadsereg északi csoportja ellen ellentámadást kezd, mely a Monasztir felé vezető visszavonulási utat fenyegeti. Ez az úgynevezett­­vranje—gilán­i csata, mely november 10—20-ig tartott. A szerbek terve, hogy a Sarrail-hadsereghez átvágják magukat, nem sikerül, így nem marad számukra más, mint az Albánián át való visszavonulás. A vranje­gilán­i csatával csaknem egyidejűleg zajlik le a november 20-tól 23-ig­­tartó rigómezei csata is, melynek az a célja, hogy az üldöző hadseregeket feltartóztassák addig, míg a visszavonulás Prizrend felé sikerül. A szerbek ugyan a teljes megsemmisüléstől megmenekül­nek, de azért mégis csak­­kb. 50.000 főnyi szerb tud úgyszólván csaknem fegyvertelenül a november 27—29-iki prizrend­i ütkö­zet után Albániába menekülni. Az ily módon ugyancsak meg­fogyatkozott szerb hadseregek­ hosszú ideig hadműveletekre teljesen alkalmatlanok. Maradványa Albániából azután átha­józik Korfu szigetére. 4*

Next