Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme

A világháború története - Harmadik időszak, vagy a gorlicei csatának, a szerbiai hadjáratnak, a verduni csatának és a déltiroli támadásnak időszaka 1915 májusától 1916 júniusáig

Általános tartalék a főparancsnokság rendelkezésére 2 gya­log- és 1 lovashadosztály, Palánkánál volt. A szerb hadseregnek tehát kb. a fele a bulgár határon állott. A szerbek a Duna és a Száva mentén minden valószínű átkelési pontnál jól berendezett erődítményeket építenek, így Rámánál, Vk. Gradisténél, Szendrőnél, Belgrádnál, Pozserovácnál. Azon­kívül Arangyelovác—Palánka-vonalában kitűnően berendezett védőállást emelnek.­ A szerb hadvezetőség szeptember közepén a hadművele­tekre­­még készületlen bulgárokat meg akarja támadni, hogy így ezeket a támadásban megelőzze. A nyugati entente-hatalmak azonban nem hitték, hogy a champagne-i és artois-i őszi csatá­ban kifejtett hatalmas erőkifejtéssel egyidejűleg a központi hatalmak még Szerbiát is megtámadják. A délmagyarországi csapatgyülekezést csak tüntetésnek vették. Ezért az entente javaslatára Szerbia lemond Bulgária­­megtámadásáról, annál is inkább, mert az entente a szerbeknek megígérte, hogy a köz­ponti hatalmak támadása esetén egy angol-francia hadsereget fog Szalonikiben partraszállítani. Az entente, miután Bulgáriát szövetségesül m­egnyerni nem tudja, Görögországgal próbálkozik, amely állam Bulgáriával egyidejűleg szintén mozgósított. Venizelos görög miniszterelnök az entente-nak Görögország csatlakozását meg is ígéri. A német­barát Konstantin görög király azonban Görögország semleges­ségét továbbra is megőrzi. A nyugati entente-hatalmak azonban Görögország semle­gességével nem törődnek, hanem abbahagyják a Dardanellák ostromát és a Gallipoli félszigetről október 5-én megkezdik Sza­lonikiben partraszállítani Sarrais francia tábornok parancsnok­sága alatt a 150.000 főből álló francia-angol keleti hadsereget. Görögország semlegességének megsértése miatt csak tiltakozik és csupán csapatokat von össze Szaloniki környékén. A görögök semlegességüket fegyverrel megvédelmezni­­nem tudják, mert hosszú tengerpartjukat az entente-hajóhad támadásával szem­ben biztosítani nem bírják.­ ­ Nagy Vilmos: Szerbia meghódítása, 18. lap.

Next