A világháború története 1914-1918,7. kötet

A második Isonzó-csata

A második Isonso-csata Az út­lant haditanácsa Az olasz beavatkozás nem tudta kellőképpen mentesíteni a katasztrofális helyzetbe került Oroszországot. A cár hadai hanyatt­homlok indultak visszafelé, a birodalom belsejébe és Nikolajevics Niko­láj nagyherceg még mindig nem vezényelhetett „Megállj !"-t vert hadainak. Az antant legfőbb haditanácsa egyenesen kétségbeejtőnek tartotta a helyzetet. A haditanács tagjai 1915 júliusa folyamán a francia genera­lisszimusz elnöklete alatt fontos tanácskozásra gyűltek össze Chan­tillyben. Az olasz hadbaszállás fölött érzett első örömmámor már eloszlott. Nyilvánvalóvá lett, hogy az olasz elhatározás sem hozza meg a várva­várt, gyors diadalt, sőt a jelek szerint az olasz támadás még Oroszország feje felől sem tudja eloszlatni a katasztrófa tornyosuló, komor fellegeit. Az antant haditanácsa — a benne résztvevő diplomaták bizalmas feljegyzései szerint —­ igen aggodalmas hangulatban folyt le. Katasztrofális hírek érkeztek az orosz frontról, a Dardanellák ostroma sem kecsegtette, már a szövetségeseket a cár megsegítésének lehetőségeivel, a Balkánt nem rántotta magával az olasz hadüzenet, alig-alig volt remény, hogy az orosz ,,gőzhenger"-t, amely annyiszor lendült harcba a szorongatott franciák és angolok érdekében, az antánt ki tudja húzni a tragikus kátyúból. Joffre tábornok fejtegette az orosz hadsereg katasztrofális hely­zetét. — A háború elején — mondotta a francia fővezér, — amikor az egész­­német haderő rázúdult Franciaországra és amikor a hatalmas nyomás alatt a francia-angol-belga egyesült seregeknek vissza kellett vonulniuk, a főként Ausztria ellen fölvonult, orosz seregek offenzívát indítottak Kelet-Poroszország ellen, hogy mentesítsenek bennünket a rettentő nyomás alól. Most megváltozott a helyzet, Oroszország és az

Next