A világháború 1914-1918, 10. kötet
V. A TÖRÖK HADSZÍNTEREK ESEMÉNYEI.
866 Enver pasa hajlandó is lett volna az ellenségeskedések megkezdésére, de a török kormány — részben az antant követek befolyása alatt, részben pedig a központi hatalmak súlyosra fordult helyzetére, valamint Bulgária és Románia bizonytalan magatartására való tekintettel — a hadbaavatkozás elhalasztása mellett döntött. Remélte a török kormány, hogy csökkenti ezzel az ántánt hatalmaknak a török semlegesség iránt való bizalmatlanságát, melyet a „Breslau" és a „Goeben" cirkálók befutása és a török hajóhadba történt bevonása idézett elő. De az ántantnak a Földközi tengeren működő hajóhada továbbra is élénken figyelte a Dardanellákat, majd szeptember folyamán már el is zárta az odavezető hajóutakat. Szeptember végénkiéleződött az ántant és Törökország közötti viszony azon körülmény folytán, hogy egy angol cirkáló, közvetlenül a Dardanellák bejárata előtt, egy török torpedónaszádot feltartóztatott azzal az indokolással, hogy az angol kormány utasítása szerint minden török hadi- és kereskedelmi hajót, mely a Dardanellákon kívül mutatkozik, ellenségnek kell tekinteni. A török torpedónaszád feltartóztatására, valamint az imént említett angol álláspontról értesülve. Merten altengernagy és a Dardanellák török parancsnoka, Djevad pasa, saját felelősségükre elzárták az aknazárakon átvezető réseket is, úgyhogy a hajóforgalom ettől kezdve végleg megszakadt. Az antánt követek és maga a török kormány is tiltakoztak ugyan e katonai túlkapás ellen, ámde Enver pasa helyeselte és védelmébe vette Merten és Djevad eljárását. Október derekáig nem változott a helyzet. A török fegyverkezés és hadi felkészülés azonban folyamatosan előrehaladt, úgyhogy Enver pasa magához ragadhatta a kezdeményezést és már csak azért is, hogy végre befejezett tények elé állítsa kormányát, megkockáztatta a nyílt ellenségeskedés megkezdését. Értesülve arról, hogy az oroszok a Boszporusz kijárata előtt, török felségvizeken belül, torpedórombolók fedezete alatt aknákat raktak le és ezzel a nyílt ellenségeskedéssel megsértették Törökország semlegességét, október 22-én, saját kezdeményezéséből, de nem utolsó sorban a német légi hadvezetőség bizalmas biztatására arra utasította Souchon tengernagyot, hogy: „a török hajóhaddal harcolja ki a Fekete tenger feletti uralmat. E célból keresse fel az orosz hajóhadat és — hadüzenet nélkül — támadja meg ott, ahol éli." E parancs alapján a török hajóhad október 27-én kifutott a Fekete tengerre és megtámadta az orosz partok főbb kikötőit. Két török torpedónaszád október 29-én észrevétlenül befutott az Odesszai kikötőbe, hol egy monitort és több kereskedelmi hajót elsüllyesztett. A „Goeben" cirkáló ugyanakkor Szebasztopol erődítményeit és a kikötőben horgonyzó orosz hadihajókat bombázta, majd a „Prut" aknarakó naszádot süllyesztette el, mely a Boszporusz előtt végzett aknalerakások után hazatérőben volt. A „Breslau" és „Berk" cirkálók pedig a Kercsi tengerszorostól keletre, Novoroszijszk kikötőt támadták meg és petróleumtartányait gyújtották fel. A török hadszínterek eseményei.