Magyary-Kossa Gyula Dr.: Magyar orvosi emlékek IV. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 168. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
A Magyar orvostörténeti adattár (438.) felsorol néhány magyar medikust, aki Franekerben tanult, ez a sorozat azonban lényegesen megbővülne, ha valaki azt a nagy fáradságot vállalná, hogy Hellebrant Árpád közleményeiben (Történelmi Tár, 1886—1887) átnézné a százakra rúgó magyar neveket (a franekeri egyetem anyakönyvéből). — h) Utrechtben, a másik németalföldi egyetemen tanult magyar medikusaink névsora (az 1653—1780 közti időből) : Enyedi Sámuel, modori Martius János, Gruber Ábrahám, Teutsch András, Albrich János, Diószegi István, Perliczi Dániel János, Zoltán József, Mátyus István, Weszprémi István, Dombi Sámuel, Peétsi Péter, Pataki Sámuel, Benedek János, Farkas István, Zágoni Gábor, Jánossi György, Soós Balog Mihály, Polgári Mihály, Pesti Szegedi Sámuel, Báty János, Horváth Sámuel (hosszúfalvi), Konkoli Tege Mihály, borosnyai Nagy Pál (1. Segesváry, 60—62., hol a felsoroltak doktori értekezéseinek címe is megtalálható. Ezek közt több olyan is van, melyet Győry könyvészete nem ismer. A 47. és köv. lapokon hosszan ecseteli a Hollandiába peregrináló [«bujdosó», vö. MOE, I. 40.] magyar tanulók keserves sorsát is). — i) A harmadik németalföldi egyetemen , Leidenben tanuló magyar orvosnövendékekről más helyen szólunk. — j) A greifswaldi egyetemről fel van jegyezve, hogy XII. Károly svéd király (a 18. sz. elején) négy magyar tanuló számára tett itten alapítványt, s így kétségtelen, hogy ennek a főiskolának is voltak magyar hallgatói a 17. században ; minthogy azonban az egyetemnek nyomtatásban is megjelent anyakönyvei («Publicationen aus den k. preussischen Staatsarchiven», 52. és 57. kötet, Leipzig, 1893 és 1894. Emil Friedlaender: «Reltere Universitäts-Matrikeln» , II. Universität Greifswald) csak 1700-ig terjednek, ezért legföljebb csak Buchholtz Györgyöt (1721) említhetem meg itten, Weszpr. II. 36. után. A 18. sz. előtti időkből több adat található Friedlaender munkájában idősb Joel (Johel) Ferencről, ki több helyen is Austrius-nak írja magát, holott nagyszöllősi születésű volt (v. o. MOE, I.9.); 1567 decemberében rektorrá választják ; 1570-ben «Compendium medicinae» címen hirdet előadásokat (Friedländer I. 302.) ; 1576-ban újra rektor (u. o. 311.). A volt utrechti («peregrináló») magyar diákok 1577-ben hasonnevű fiát íratja be az emléktáblára az utrechti egyeten egyetemre (1585-ben Timotheus nevű másik fiát) . 1579-ben erős lues catarrhosa ( influenza) dühöng a városban, mely Jóéi halálát okozza. «Dominus Franciscus Jóéi, Austriacus, medicae artis licentiatus, physicus hujus oppidi, cum medicinam faeliciter in hac urbe 30 annos exercitisset, monitur senex septuagenarius mense octobri 20.» U. o. 317. és 318. — 1656 május 29-én esküdött fel az egyetemi beiratkozásnál Parschillus Miklós (Solna Ungarus, medicinae candidatus). — k) Heidelbergben tanult magyarok hosszú sorát említi Weszprémi (IV. 464.), kik 1568—1789 közt fordultak meg ott ; ellenben Stübler Eberhardnak 1926-ban megjelent munkájában («Geschichte der medizinischen Fakultät der Universität Heidelberg», 1386—1925) alig akad minket érdeklő adat. — l) A jénai egyetem magyar orvostanhallgatóinak 1682—1770 közti névsorát 1. Weszprémi IV. kötetében a 155—158. lapon. (V. ö. Mokos Gy. : Magyar tanulók a jénai egyetemen.) — m) A wittenbergi egyetem magyar hallgatóiról (1554—1812) lásd Asztalos Miklós közleményeit (v. ö. Századok 1932. 98. ; Levéltári Közlemények IX. 1931. 333.; Idősb Jóéi Ferencről 1. még : Schönfeld W., Zwei Briefe des Greifswalder Prof. d. Med. Franz Joel I. an den Theologen Joh. Garcaeus. Monatsbl. der Gesellsch. f. Pommer. Gesch. u. Altertumskunde, 45. évf. (1931), 65—75. Sok életrajzi adattal 1