Császár Elemér: A magyar regény története - A Pantheon Ismerettára (Budapest, 1922)
VI. Regényirodalmunk a kiegyezés után
Regényeinek legfontosabb eleme tehát a lélekrajz itt azonban az ellenkező hibába esik, mint Ábrányi kevesebbet ad a kelleténél s nem tárja föl kellő terjedelmében minden hőse lelki életét. Általában bizonyos vázlatosság érzik regényein, az angolok és oroszok kényelmes mesevezetésével szemben a franciák gyors mesefejlesztésére törekszik. Ez javukra válik ugyan regényeinek, de az analízisben felületességre vezet, úgyhogy regényeiből hiányzik a mélység, s hősei éppúgy nem lesznek igazi jellemekké, mint Ábrányinál, de azoknál logikusabbak, következetesebbek, igazabbak. Elbeszélő stíljén megérzik az új idők és a franciák tanulmányozásának hatása. Takarékosan bánik aszarvakkal, csak a legszükségesebbekre szorítkozik. Elő-isadásának nincsenek sajátos szépségei, igazi egyéniség nem ütközik ki belőle, de célratörő gyorsasága kellemes olvasmányokká, teszi műveit, s azok érdekes cseplekvény híján is lekötik a figyelmet, mert a lelki mozgalmak rajzát hozzáfűzik a mese fordulataihoz. Nemit olyan jellegzetes termékei a francia realizmusnak, mint Ábrányi regényei, de könnyebbek és érdekeseb bek — igazi népszerűségre azonban ezek sem emelkedtek. Ennek az iránynak legérdekesebb és legkiválóbb híve Justh Zsigmond volt. Párisban, Taine biztatás sora lett szépíróvá, föllépte után is ismételten s hoszszabb ideig tartózkodott a francia fővárosban, melye embereivel és művészetével együtt nagyon megszeretett. Érthető, hogy a francia regényirodalom hatása alá került. De csak az ízlése lett franciássá és nem az érzelem világa is : az megmaradt gyökeresen magyarnak; regényeinek csak az iránya franciás, de nem szellemük is. Tárgyait a magyarság életéből veszi, ső az első kettőn kívül a többit mind egy nagy magya gondolat hordozójává tette. A francia regénysorozatos nak, Balzacnak, de még inkább Zola Rougon Macquart-ciklusának példájára ő is nagyobb regénysorozatot tervezett, s ennek részeit egy més társadalom-bölcseleti gondolattal akarta összefoglalni. Nemzete jövőjén aggódva, feleletet keresett arra a kérdésre, hol vannak azok az erők a magyarságban !