A Szent István Akadémia Értesitője, 1919 (4. évfolyam, 1. szám)

1919 / 1. szám - I. Ülési előadások

A HITTUDOMÁNY­, BÖLCSELETI OSZTÁLY FELOLVASÁSAIBÓL. Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Székely István osztályelnöknek 1919. évi január 17-én tartott felolvasása. Nemcsak vallási, hanem történelmi és időszámítási szempont­ból is felette fontos és érdekes kérdés az: mikor született Jézus? Csaknem minden újévvel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hánya­dik évbe is lépünk a valóságban, s helyes-e a keresztény idő­számítás. Krisztus születésének éve történelmi kérdés, melyet nem szabad a kronológiai speculatiok és föltevések terére átjátszani. A fő és tulajdonképeni források e kérdésben az evangéliumok, úgyszintén az evangéliumi adatokat megvilágító egykorú zsidó és pogány tör­ténelmi források. Másodsorban tekintetbe jönnek az ókeresztény irodalom tanúságai. Az evangéliumoktól független, közvetlen profán adataink nincsenek. Az evangéliumok Jézus születése évének meghatározásához a következő adatokkal szolgálnak. Jézus született: aj Heródes király napjaiban; bj az Augustus császártól elrendelt általános összeírás alatt; ej a Quirinius szyriai helytartó által végrehajtott (első) össze­írás alkalmával. I. Heródes halálának éve. Ennek meghatározására három adatunk van. I. Heródes uralkodásának kezdete és tartama. Josephus Flavius szerint Heródes a római senatustól a zsidók királyává neveztetett ki a 184. Olympias (710—714. U. C.) idejében, Domitius Calvinus és Asinius Pollio consulsága alatt, ami Róma építése után 714. évnek felel meg. De országát csak a harmadik évben, U. C. 717- ben foglalta el. Uralkodott pedig kinevezése után 37, az ország tényleges birtokbavétele után 34 évig. Tehát 714-[­37 , 750/1, 717 -1- 34 , 750/1. Mivel a régiek, kivált a zsidók a királyok éveit A Szent István Akadémia Értesítője. 1

Next