ATOMKI Közlemények 12. (1970)
1-2. szám - Tudományos közlemények - Czeglédy S.-Karvaly B.-Pintér F.: Az ólomklorid kék színű radiolumineszcenciája alacsony hőmérsékleteken
AZ ÓLOMKLORID KÉK SZÍNŰ RADIOLUMINESZCENCIÁJA ALACSONY HŐMÉRSÉKLETEKEN CZEGLÉDY SÁNDOR, KARVALY BÉLA, PINTÉR FERENC+ Az ólomklorid egykristályok kék színű rádiólumineszcenciát mutatnak alacsony hőmérsékleteken. Az effektus hőmérsékletfüggésének magyarázata. THE BLUE RADIOLUMINESCENCE OF LEAD CHLORIDE SINGLE CRYSTALS AT LOW TEMPERATURES. Lead chloride single crystals show a blue radioluminescence at low temperatures. The temperature dependence of this effect is discussed. РАДИ0ЛГМИНКС11ЕНЦИЯ MOHOK РИСТАЛ ЛОР ХЛОРИСТОГО СШННА ПРИ НИЗКИХ ТЕМПЕРАТУРАХ. Монокристаллы хлористого свинца под действием радиоактивного ослучения высвечивают синнии свет при низких температурах. Остясняется температурная зависимость итого эффекта. 1. kísérleti eredmények Ólomklorid egykristályokat növesztettünk olvadékból [1]. Kristályaink szobahőmérsékleten nem mutattak észlelhető radiolumineszcencia effektust. Ezt először a mintáknak röntgen-sugárzással történt megvilágítása közben figyeltük meg. Későbbi szcintillációs méréseink, amelyeknek eredményeit máshol adjuk közre [2], megerősítették ezt a megfigyelést. Ezzel szemben a lehűtött kristályokon végzett hasonló vizsgálataink kedvezőek voltak. Kristályaink lehűtve kék színben világítottak röntgen-besugárzás vagy igen erős (1 C) gamma-sugárzás hatására. A következőkben ennek az alacsony hőmérsékleti radiolumineszcenciának a hőmérséséklet-függéséről kívánunk beszámolni. A jelenség vizsgálatához egy olyan kriosztát állt rendelkezésünkre, amelyben a vizsgált minta legalacsonyabb hőmérséklete - 162 C lehetett túl. Cseppfolyós nitrogénnel való hűtés és egyidejű fűtés alkalmazásával további hőmérsékleti értékek voltak beállíthatók. A minták besugárzására egy 1 C erősségű ^ ^Cs forrást használtunk. Az emissziós spektrumokat egy DFSz-12 jelzésű, szovjet gyártmányú, regisztráló spektrofotométerrel vettük fel. Az emissziós spektrumok felvétele olyan elrendezésben történt, hogy a kriosztátot a benne lévő kristállyal együtt a spektrofotométer belépő nyílása elé helyeztük, a megfelelő árnyékolással ellátott radioaktív forrást pedig a kriosztát mögött helyeztük el. A radioaktív besugárzás hatására világító hűtött kristály fényét egy kis gyújtótávolságú gyűjtőlencse segítségével a spektrofotométer belépő résére gyűjtöttük. A résszélességet a viszonylagos fényszegénység miatt 2 mmnek választottuk. A méréseket először a kriosztátban elérhető legalacsonyabb hőmérsékleten, utána pedig magasabb hőmérsékleteken végeztük. A mérések során kapott emissziós spektrumokat (1. ábra) a berendezés átviteli vagy másképpen érzékenységi görbéjének figyelembevételével korrigáltuk. + JATE Kísérleti Fizikai Intézete, Szeged. - MAGYAR TUDOMÁNYOS akadémia - KÖNYVTÁRA