Acta Hungarica 15. (2004)
VI. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK SZÓTÁRA (K) - K
kesely kesej, kesej [-ebb] I. ma sárgásvörös szín A keser lú húzott a legjobban (Tk): II. lónév Fok ki a hámba Keséjt (Tk) kesereg kesereg [-igek, -sz ~ -ige, -rgett] tn ige bánkódik Ne keseregj jé ne annyit, nem féri meg! (Pf) keserít keserít, keserít [-ek, -é ~ -el ~ -sz, -ett] ts ige szomorít Ez az ember csak keseríti az iéletöket (Но) kesernyés kesernyés, kesernyés [-en, -ebb] mn enyhén keserű ízű Egy kicsit kesernyéssen issza a kávést (Sz) keserű keserű, keserű, keserűő[-n, -bb] 1. mn kellemetlen, az epéhez hasonló ízű Reggelente újan keserű a szám (Té); 2. kínos A keserű mágasságot senki nem szereti (Bd); 3. szomorú, keserves Nagyon keserű lett azélete (V); II. fn keserűpálinka Reggelente megisza a maga kis keserűjét (Tr) keserű gomba keserít gomba, keserű gomba [~'t, ~’k, ~’ja] fn keserű ízű, merev húsú gomba A keserű gomba nem férgesedik ha már (Bf) keserű lapu keserű lapu, keserű lapu [-t, -k, -ja] bojtorján A keserű lapu gyógyiccsa a sebet (Ki) keserű só keserű só, keserű só [-t, -ja] mn karlsbadi só A patikába hozattam eggyeívek keserű sóit, mer valahogy rossz a gyomrom (Sza) keserűi 1. megkeserül keserűség keserűség, keserísség, keserűség, keservesség, keserjtesség [-et, -e] m bánat A keservősséktycmá enni se tud (Ed) keserves keserves, keserves, keserves [-en, -ebb] mn 1. fájdalmas, szomorúsan keservesen sírt, hogy megesett rajta a szívem (Si); 2. nehéz Nagyon keservesen keresik ott a kenyeret (Br) keshedt keshett [-en, -ebb] sovány, beteges, nyeszlett fjen keshet Ima akar szántani (F) késhegynyi késhegynyi, késhegynyi ma annyi, amennyi a kés hegyére fér Nincs egy késhegynyi borsom se (B) késik késik, késsik, kiésik, ki sik [-ek, -ё ~ -el, -ett] mn ige 1. nem érkezik idejében Az idén kiesett a tavasz (M); 2. az óra a pontos időnél kevesebbet mutat Fisz percet kísik az ágra (S); 3. ahol sokáig marad Hun kiésik ijen sokkásig? (M) keskeny keskeny, kesken [-en, -ebb] ma kis szélességű, vékony Túl keskeny ez az anyag nem lehed belőülle szoknyát vgétnni(Ksz) késleltet késleltet, kéjsleltet, kjésletet, kisleetet [-ek, -é ~ -el - -sz, -ett] ts ige visszatart Ne kisletess, mer má éjngem várnak othon (Bsz) késő késsö, késéi ü, kjésőn, kísőn f-n, -bb] mn I. a várt idő után történő, érkező Minek ijen kisőjm jöttél? (Ke); 2. vminek időben a vége Kjésőn estésre leltünk kjész a kőpótlássá (Or) későbben későbben, kjésőiibbet, kjésöjibben, kísőübben, kísőbbet hsz majd később Kísőübbet vártuk haza (S) későbbet 1. későbben késői 1. kései kész kész, kéjsz, kjész, kísz mn, fh I. mn 1. elkészült Kjész vagy má a tanulásra? (Dr); 2. konfekció Jobban szeressük a kjész ruhát (Ti); 3. valóságos Kísz nagyján led belöjjlle (Be); 4. teljesen Kjész bolondocs csinát abuo a fijuobup (Bd); 5. vmire hajlandó Kísz vagy’ velem jönni? (H); 6. nem lehet ellenvetés Megmontam, kész! (Nbe); II. fh meglevő Ezek csak a kjész szeretnéjji (V) készakarattal kjészakarattal, kéjszakarattá, kiszakarattá hsz szándékosan Kíszakarattá báj csinált a másiknak (Bf) készakarva 1. készakarattal keszeg keszeg [-et, -ek, -e] fh, mn I. fh szálkás húsú pontyféle hal; Abramis A keszegbű inkáp halászléjt fő űzünk (Ts); II. ma nagyon sovány Az a keszeg ember nem bír dobozni (Tú) készen készen, készen, készen, kíszen lsz elkészítve Készen hagytam az ebjédet (E) készenlét készenlét, készenlét, kíszenlít [-et. -e] mn cselekvésre kész Nem várhatom titet mindjék kjészenljédbe (Np) készít készít, kéjszit, kjészit, kiszit [-ek, -e ~ -el ~ -sz, -ett] is ige 1. vmit létrehoz Kjészics nekünk ety/ függöntártóul! (Or); 2. főz Kíszitem az ebídet, nem mehetek ! (S); 3.