Acta Hungarica 15. (2004)

VI. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVJÁRÁSOK SZÓTÁRA (K) - K

kérelmez kérelmez, kjére­mez, türelmes [-ek, -ë —et, -ett] ts ige kérvényez Kjérëmezd, ősz hátha mekkapod ászt a telket (Ni) kereng kereng, kering [-ek, -sz ~ -ë ~ -el, -ett] tn ige kering Csak uty kerengtek a háború idejin a repüllőnk este héjt utam, mi meg a hegyóudásba bújtunk ë (Be) keres keres [-ek, -e­kel, -ett] is ige 1. vmit, vkit meg akar találni Hun keressem ászt a büdös kajkot? (Ng); 2. megélhetés, szórakozás, állás után néz Keres magának valami rendes munkát (T); 3. a megélhetést biztosítja Ki keresi a kenyeret a családba? (Té); 4. igyekszik megoldást találni vmire Kiutat keres a nehé­z hészedbn (Ki); 5. ér­deklődik, miért van vki, vmi vhol Mit ke­restel abba a házba? (Ksz); 6. vásárlás cél­jából jár vmi után Egy jó)( tinóul keres (Ke); 7. haszonhoz jut Annyit keres egy­ pu­lóveren, ha elagg­­a, amennyibe kerü­l (Sze) kérés kérés, kiértés, kirís [-t, -ek, -e] fn 1. az a cselekvés, hogy vki vmit vkitől kér Ha nincs, hágas, nem szeretem a kjértése­­ket! (Fr); 2. kívánság Csak egy kjértése vout hozzá (Ah) kereset kereset [-et, -ek, -e] fn 1. fizetés Más máján a kolhozisták keresete (Bk); 2. munka, foglalkozás Ideje lenne ma valami kereset után n­ézni (Or); 3. keresni való Ide ne gyere, il nincs semmi kereseted! (Z) keresetlen keresetlen [-ül, -ebb] mn i. nem speciálisan kiválasztott Amojan kere­setlen nyárs­e, nem nagyon jójg ( Rf); 2. ter­mészetes Teccet mér keresetlen volt a visel­­ked­ése (Bat) keresett keresett mn­i ign kelendő így nyáron a koárfijo/ nagyon kereset cikk a pi­­jacon (Be) kereskedelem kereskedelem [-Intet, -e] mn áruk adásvételével foglalkozó szervek összessége Má r régen a kereskedelembe dollgozik (KO kereskedik kereskedik [-ek, -e - -sz, -ett] ii ige 1. adásvétellel foglalkozik Minden­­féjlle áruvá kereskedik (Th); 2. feketézik Fűszerekké kereskedik, abbul jél (Bk); 3. haszonhoz jut Az éji bűrömen ne kereskegy­­gyen s­ém­ ki (Bcs) kereskedő 1. boltos keresnivaló keresnivaló, keresnivalón [-t, -ja] fit vkinek, aminek az ottléte Mi keresni­valóba az oltárnak a paja kezibe? (G) kereső kereső, keresői­ [-t, -k, -je] fit a dolgozó családtag Három keresőd vám má nállatok (F) kereszt kereszt [-et, -ek, -je] fi 1. a ke­reszténység jelképe A kata­likus templo­mon kereszt van (Tű): 2. a kereszt formálá­sa kézmozdulatokkal Fesz hánttya a keresz­tet magára, ősz mé­gis rosszacs csinál más­nak (Tr); 3. feszület A temetőn koszt, a ke­reszt elő­tt tanákosztak össze (Tk); 4. kévé­ből kereszt alakúra rakott csomó R jégen előn­ször keretbe raktuk a búzát a mező­n (Bs); 5. teher Eg­ész léletembe hoztam a ke­resztet (Bá), 6. keresztanya, keresztapa Csak kérésznek hívja a kereszszülőnket (Tg) keresztanya keresztanya [~'t, ~’k, ~’ja] fn az a nőrokon v. barátnő, aki a csecsemőt a keresztvíz alá tartja a templomban A kereszt­anya szíp kdenygyért vesz a babának (E) keresztapa keresztapa [~’t, ~’k, -apja] in a keresztanyát a keresztelőre elkísérő férfi Az csőd pajához a báttyát hívta keresztapá­nak (Vr) keresztbe keret­be, köreibe hsz átlós irányba Köreibe rakja a lábát (Bú) keresztel keresztel, keresetei [-ek, -sz ~ -ész, -t ~ -ét] is ige egyházi szertartással kereszt­­ségben részesít Vasárnap ker­esztét ükt a kis­babát ( Bú) keresztelő keresztelő, keresztelőd j-t, -k, -je] fit keresztelési lakoma Csak a testvére­ket hívtuk meg a keresztëlôÿre (Ft) keresztfa keresztfa, kereszfa­­ ’t, ~’k, —’ja] in a méhkason keresztül szúrt pálca, amely a lépet tanja Mek kéri ujjjétani a karsba a kereszfát (Bd) keresztfiú keresztfiju, kereszfiju [-f­­k, -ja] ín az a fiú, akinek vki keresztapja ül.­­anyja A kereszfiját nem hagyná sem­kjjér (Csp) keresztgerenda keretgerenda [~’t ~‘k. —ja] fh a házfedelet tartó kereszt alakú ge­renda A keretgerendákot toárcsa a mester­­gerenda (Cse) keresztkérdés keresztkérdés, kereszték­-

Next