Alkalmazott Nyelvtudomány 7. (2007)
2007 / 1-2. sz. - KÖNYVSZEMLE - KOVÁCS LÁSZLÓ: Lengyel Zsolt: Nyelvtudományi áttekintés
Alkalmazott Nyelvtudomány Az ismertetett írásokon kívül találhatunk még a mondattannal, jelentéstannal, az írástanítással, a betűvel és még sok más napjaink nyelvészeti kutatásait meghatározó témával foglalkozó írást. A kötet nemcsak széleskörű betekintést nyújt a nyelvészet pár évtizeddel ezelőtti állapotába, de minden írás magában hordozza azokat az előremutató gondolatokat, amelyeket a nyelvészek csak évtizedekkel később vettek alapos vizsgálat alá. Utalásaival, problémafelvetéseivel megalapozza a mai nyelvészek feladatait, de gondolatmenetei, hétköznapi példái és hasonlatai segítik a ma kutatóit azok megoldásában is. Irodalom Kiefer F. (2002) Papp Ferenc: Megemlékezések. Magyar Tudomány 2002/2. pp. 216-18. CZÉKMÁN ORSOLYA Lengyel Zsolt (2006): Nyelvtudományi áttekintés (második kiadás) (Veszprém: Egyetemi Kiadó, 2006. 123 p.) A kötet szerzője a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti tanszékének tanszékvezető professzora. Kötete „körképet igyekszik adni a nyelvtudományról és a vele szoros kapcsolatban lévő inter-, multi-, és transzdiszciplínákról” (2. o.). A kötet az aktuális felsőoktatási reformok jegyében készült, a B A és MA képzésben nyelvészeti diszciplínákat tanuló, vagy valamely nyelvészeti területen minor szakos hallgatóknak nyújt alapozó, széleskörű nyelvészeti ismereteket. A kötet első fejezete a „Szemelvények a nyelvtudomány történetéből” címet viseli. A szerző rövid áttekintést nyújt a nyelvtudománytörténet fontosabb eseményeiről. A naiv/laikus nyelvészet összefoglalása mellett betekintést kapunk az ókor fontosabb nyelvészeti kutatásaiba a görögöknél (pl. Arisztotelész, Platón) és a rómaiaknál (pl. Varró) majd a középkor nyelvészeti eredményei után megismerhetjük az újkor és napjaink nyelvészeit is, többek között Saussure és Chomsky munkásságát. A 2. fejezet témája: „A nyelv belső összefüggéseivel foglalkozó tudományok”. Fogalmi magyarázatok (pl. szinkron-diakron nyelvészet) mellett a szerző röviden ismerteti a nyelvtudományi kutatások módszereit. „A nyelvi jel” c. alfejezet a nyelvi jellel mint társadalmi konvenciókon alapuló jellel foglalkozik, kitér a nyelvi jel formáira, valamint a nyelvi jeleket szervező regulatív és konstitutív szabályokra. A nyelvtipológiai kérdéseket tárgyaló alfejezet a nyelvek egyenlőségén és különbségén kívül leírja a természetesmesterséges ill. pidzsin-kreol nyelvek jellemzőit. A nyelvek genetikus és strukturális osztályozása mellett a kötet kiemelten foglalkozik a finnugor valamint az areális nyelvészet kérdéskörével. A 2.4. fejezet a nyelvi szintek megismertetését tűzte ki célul. A fonetika területéről tárgyalásra kerül az