Alkalmazott Nyelvtudomány 13. (2013)
2013 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - AUSZMANN ANITA: Magánhangzó-minőségek siketek szövegfelolvasásában
Tanulmányok Alkalmazott Nyelvtudomány XIII. évf. 1-2. szám 2013 Auszmann Anita Eötvös Loránd Tudományegyetem auszmannnanita@gmail.com Magánhangzó-minőségek siketek szövegfelolvasásában The loss of hearing has an effect on both the speech perception and the quality of speech production. Despite the fact that every hearing-impaired person is able to learn the speech, typical pronunciation problems reflect their hearing impairment. In Hungary, there have been only empirical descriptions of the speech of people with hearing impairment. Our hypotheses are the following: typical hearing speakers pronounce vowels more accurately than people with hearing impairment; the vowels of people with hearing impairment are realized with longer duration than the vowels of typical hearing speakers; the pronunciation of vowels in the speech of people with hearing impairment shows greater individual variability within the group. 4 people with hearing impairment and 4 typical hearing speakers whose age, sex and education were identical participated in our research. We analysed the formant structure and the duration of vowels in reading. Based on the results, we can claim: that the vowel-pronunciation of people with hearing impairment shows larger individual differences; in their speech vowels are realized in a smaller space than in the typical hearing speakers' speech; and the duration of the vowels in speech of people with hearing impairment is longer than in the control group’s speech. The results of our research could contribute to developing a method which would help people with hearing impairment to be more successful in the acquisition of speech. Bevezetés A hallás nemcsak a beszédészlelés és -megértés szempontjából fontos, hanem hatással van a beszédprodukció folyamatára is. Siketségről akkor beszélünk, „ha a jobban halló fülön mért légvezetéses küszöb 90 dB vagy afölötti értéket mutat" (Gósy, 2004: 50). „Az akusztikus visszacsatolás hiánya, vagyis a hallássérülés különböző fokozatai befolyásolják a beszédprodukció indulását és fejlődését” (Gasy, 2005: 330). A nemzetközi szakirodalomból (Rawlings, 1935, 1936; Voelker, 1938; Calvert, 1962; Boone, 1966; Brannon, 1966; Hood, 1966; Martony, 1966; Colton és Cooker, 1968; Boothroyd, Nickerson és Stevens, 1974; Nickerson et al. 1974), illetve a hazai empirikus kutatásokból tudjuk (Bombolya, 2007), hogy jellegzetes kiejtési zavarok árulkodnak a siketek hallásállapotáról: általában hibás a hangsúlyozásuk, a hangerőt nehezen tudják szabályozni, beszédük monoton, beszédtempójuk lassú, alaphangjuk gyakran magas és szűk tartományban mozog. Ma Magyarországon a WHO adatai alapján körülbelül 30- 40.000 (más becslések szerint ez a szám akár a 60.000-et is elérheti) siket él (Vasák, 2004). A siketek beszédének vizsgálatai során nehézséget jelent, hogy heterogén közösséget alkotnak beszédállapotukat illetően, hiszen több tényező is befolyásolja, hogy milyen beszédkompetenciával rendelkezik egy siket beszélő. Ilyen tényezők például: a halláscsökkenés típusa, foka, a hallókészülékkel való ellátás ideje, a célzott beszédfejlesztés kezdete és annak intenzi- 23