A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 5. 1878-1879

I. Irodalmi dolgozatok - Dr. Hampel József: Őskori emlékek a békésmegyei múzeumban

ŐSKORI A Munka 12 napszámossal két napon át szakadat­lanul folyt, mi­alatt 30 csontvázat, többnyire hányát fekvő helyzetben, kinyújtott karokkal találtunk. De vol­tak olyanok is, melyek egészen oldalt feküdtek, és me­lyeknek karjaik vagy a medence csontokra fektetve vagy összekulcsolva találtattak. Az alakok egymástól való tá­volságában valamint a fekvés mélységében sem volt va­lami szigorú rend tapasztalható ; mindazáltal a sírok cso­portját lehetetlen észre nem venni. Az alakok rendes nagyságúak, csak két gyermek­ csontvázat vettünk észre. Ezeknek egyike mellett egy átlyukasztott István kori pénzt találtak, mely valószínüleg nyakára volt kötve. Rendet­lenül összevissza hányt csont tömeget két helyen talál­tak. A talált koponyák épek és nagyok. A csontvázak sárgahomokos földben, átlag véve egy méternyi mélységben feküdtek.­­) A lelt tárgyak közül az érdekesebbeket ide mellékelt két táblán mutatjuk be. Találtak egy nyakgyűrűt (torques) 1. sz. mely kettős huzalból összetekerve, és a vastagabb sod­rony hajlásai közé finomabb rovátkos huzal van belefonva. A kelták a régi irók tanúsága szerint híresek voltak tor­­queseikről, mi azt találjuk itt, hogy a tekercses karika őseinknél is divatos volt. Volt azonkívül 11 apróbb karika, milyenek a 2. 3. 4. sz. a. ide ábrázoltak, van továbbá 3 karperec (7 a) bele vert kördiszekkel, természetes nagyságban adjuk egy ilyen karperec végtagját 7 b. sz. a. Szintén a diszitmények közé tartozik egy apró csör­gőtag, alul négy felé húzódó résszel, felül apró füllel és körül vonalas diszitményekkel (5 a. b.). Mindezek bronzból készültek. Egy női alak nyakán kettős sorban gyöngyöket találtak (6 sz.) üveg pasztából gömbölyű . Arch. Értesítő 1879. XIII. K. 158—159.

Next