A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 5. 1878-1879
I. Irodalmi dolgozatok - Dr. Hampel József: Őskori emlékek a békésmegyei múzeumban
ŐSKORI A Munka 12 napszámossal két napon át szakadatlanul folyt, mialatt 30 csontvázat, többnyire hányát fekvő helyzetben, kinyújtott karokkal találtunk. De voltak olyanok is, melyek egészen oldalt feküdtek, és melyeknek karjaik vagy a medence csontokra fektetve vagy összekulcsolva találtattak. Az alakok egymástól való távolságában valamint a fekvés mélységében sem volt valami szigorú rend tapasztalható ; mindazáltal a sírok csoportját lehetetlen észre nem venni. Az alakok rendes nagyságúak, csak két gyermek csontvázat vettünk észre. Ezeknek egyike mellett egy átlyukasztott István kori pénzt találtak, mely valószínüleg nyakára volt kötve. Rendetlenül összevissza hányt csont tömeget két helyen találtak. A talált koponyák épek és nagyok. A csontvázak sárgahomokos földben, átlag véve egy méternyi mélységben feküdtek.) A lelt tárgyak közül az érdekesebbeket ide mellékelt két táblán mutatjuk be. Találtak egy nyakgyűrűt (torques) 1. sz. mely kettős huzalból összetekerve, és a vastagabb sodrony hajlásai közé finomabb rovátkos huzal van belefonva. A kelták a régi irók tanúsága szerint híresek voltak torqueseikről, mi azt találjuk itt, hogy a tekercses karika őseinknél is divatos volt. Volt azonkívül 11 apróbb karika, milyenek a 2. 3. 4. sz. a. ide ábrázoltak, van továbbá 3 karperec (7 a) bele vert kördiszekkel, természetes nagyságban adjuk egy ilyen karperec végtagját 7 b. sz. a. Szintén a diszitmények közé tartozik egy apró csörgőtag, alul négy felé húzódó résszel, felül apró füllel és körül vonalas diszitményekkel (5 a. b.). Mindezek bronzból készültek. Egy női alak nyakán kettős sorban gyöngyöket találtak (6 sz.) üveg pasztából gömbölyű . Arch. Értesítő 1879. XIII. K. 158—159.