Greguss Ágost - Hunfalvy János (szerk.): Család könyve - hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok, 1855
Hunfalvy János: Család, nevelés
CSALAD, NEVELES. Az ember családot alkot,ebben leli egyéni teljességét. A család a társadalom és állam alapja, az ő kebelében rejlenek a magán és közerények, tenyészik a munka, rend és erkölcs, mellyek a nemzetet nagggyá, szabaddá és boldoggá teszik. Hol a családi élet ép és romlatlan, ott a társadalom és állam is erősen és szépen rejlik; hol ellenben a családi élet fonák és romlott, ott a társadalom és állam fáját is emésztő férgek őrlik, s a nemzet végbukása felé hanyatlik. A család rendeltetése nemcsak a gyermekek nemzésében, hanem főleg azok nevelésében áll. A tanoda leginkább csak oktatni, azaz a gyermek elmebéli tehetségeit fölébreszteni és kifejteni, s tanítani, azaz ismereteket és tudományt közleni tud. De a szorosabb értelemben vett nevelést, azaz a lelkihet és jellem képezését csak az apa és anya képes teljesíteni. Gyönge benyomásokból táplálkozik a kisded lelke, halkan és észrevehetlenül fölveszi a magvakat, mellyek aztán benne kicsiráznak, nőnek és virágoznak jó illatot árasztva, vagy burján és gyom gyanánt undorító bűzt terjesztve. Mikor a gyermek a család kebelében megromlik, akkor az többnyire egész életére nézve el van veszve, kevés esetben sikerül annak újjászületése, gyökeres javulása. Oh, vajha minden szülő meggondolná, hogy gyermekük mennyországa vagy pokla a család kebelében készül; vajha minden szülő ismerné magasztos feladatát, s akarná és tudná azt megoldani! Valóban a szülők vállait súlyos felelősség nyomja, gyermekük üdvéről ők fognak számot adni. Természeti ösztön és kényszerűség alkotja a családot, ámde szeretet és tiszta erkölcs megszentelik azt. Hol szeretet és erkölcs nincs, ott a család kivetkőzik emberi méltó Család könyve ságából, ott az többé nem az erények kertje, hanem a bűn és vétek tanyája. Kölcsönös szeretet és tisztelet ölelje körül a házastársakat, a szülőt és magzatot, a fivért és nővért. De a szeretet magában vak , ha az értelem nem gyújt neki szövétneket, mert a szeretet csak meleget, világot pedig az értelem áraszt a család körébe. Szeretetben különösen a nő rendeltetése nyilatkozik, az értelmiség meg főleg a férfi tulajdona legyen. Mert a nő sajátszerűsége abban áll, hogy bizonyos érzelemmel van felruházva minden igaz, szép és jó iránt, s ösztönszerít tapintattal, mellynél fogva a helyest a helytelentől megkülönbözteti, s kiszámitó okoskodás nélkül magát cselekvésre elhatározza. Az igazi nő nyugodtan és csöndesen, elégedten és szerényen szeretett önötteinek körében marad , hálás szívvel ragaszkodik a földhöz, mellyen világra született, mellyet táplálta és ápolta, átmelegült és átmelegítő szívvel szenteli magát kisded köre boldogitásának. A férfinak belátással és erélylyel cselekednie, hatnia kell kisebb és nagyobb körben; vivnia, küzdenie, teremtenie és alkotnia kell, hogy családja, hazája jólétét biztosítsa. Hogy rendeltetését a család feje, az atya, ki talán községének, hazájának is szolgál, kimivelt értelem, felvilágosult ész nélkül el nem érheti, abban senki sem kételkedik. De valamint az apa nem apa, ha a szeretet melege nem dagasztja kebelét, úgy az anya sem teljesítheti kötelességeit, ha természeti esze nincs kifejtve, ha keble a balvélemények, a tudatlanság sötétlő tanyája. A gyermekek helyes nevelése mindenesetre a tudást és ismeretet épen úgy kívánja meg, mint a szeretetet; apa és anya pedig különösen a gyermek nevelésében is kiegészítik egymást. Mindenkornak saját világnézete és eszméi