Vasi Szemle 1974 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK - Bendefy László: Két emlékezetes fizikai kísérlet
ábra), a kúpingánál pedig, amikor is a fonál ,egy függőlegestengelyű kúp palástját írja le, egy szabályoskör mentén mozog. Bármelyik ingának lengési, illetve ha kör- vagy ellipszis alakú pályát írnak le, körülfutásideje: Tö me 1/g ahol lő az inga hossza, g pediga nehézségi gyorsulás (gravitáció) helyi értéke. Ezért ugyanannak azingának a lengésideje különböző földrajzi szélességű helyeken eltérő egymástól. E két felismerés középidőpontjában, 1623-ban hozta Galilei először nyilvánosságra az akkoriban felismert újabb alapvetőmegállapítását, a relativitás elvét. E tételben azt mondja ki Galilei, hogy a mechanikai jelenségek bármely inerciarendszerben azonosan mennek végbe. Mechanikai kísérletekkel nem lehet különbséget tenni a feltételezett abszolút nyugalomban levő vonatkoztatási rendszer ésa hozzá képest egyenes vonalúan, egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszer között. Csak a múltszázad végén ésszázadunkban sikerült kísérletekkel bebizonyítani, hogy az inerciarendszerek között nemcsak mechanikai, hanem semmiféle egyéb vonatkozásbansincs olyan különbség, amelyabennük lejátszódó jelenségek végbemenetelét bármi módon befolyásolná. Így vált a Galileiféle relativitás elve az Einstein-féle általános relativitása elmélet alapjává és előfutárává. Foucault korszakalkotó ingakísérletei Galileinek, az ingamozgással kapcsolatos felismeréseit azért tartjukalapvető jelentőségűeknek, mivel a sors Kopernikusznak, Keplernek és neki szántaazt a feladatot, hogy megszabadítsákaz emberiségeta régi görög fizikai világszemlélet tévedéseitől és béklyóitól. Kopernikusz csak 23 évi megfeszített munkával, X5 364-an jutott el odáig, hogy elméleti alapon kimertemondani: nem a Napkering a Föld körül, hanem a Föld forog saját tengelye körül, és ez okozza a Nap naponkénti útjának téves, geocentrikus látszatát. Azonban ezt a tételt be is kellett bizonyítani! Enneka bizonyításnak egyetlen biztos és csalhatatlan eszköze az inga, ésaki Kopernikusz I. tételének nyilvánosságra hozatala után 320 évvel ,a bizonyságot elsőként szolgáltatta, Jean Bernard Leon Foucault (1809 —1868) neves francia fizikus és csillagász volt. Foucault a Föld (az inerciarendszerhez viszonyított) forgásánakbizonyítására 1850-ben a párizsi csillagvizsgálóban, majd 1854ben a Pantheoniban ingakísérletet foly at 4. ábra: Ingallrengési típusok .b)