Vasi Szemle 1976 (30. évfolyam, 1-4. szám)
1976 / 1. szám - VITA - Tóth István: Megjegyzések egy cikkhez
4- Savaria aztán egyszer mégiscsak tartományi székhely lett, de a 3. század legvégén, Diocletianus császár korában, Pannonia négyfelé osztása után. S ekkor már - íme a tárgyak rosszindulata - megint csak nem válhatott Pannonia Superior fényes székhelyévé, mivel ez a tartomány ekkor éppen megszűnt létezni! Helyette Pannonia Prima helytartójának adott otthont városunk. - Mint mondani szokás, a többi stimmel! 4. Sabazios Palkó - a Sabazios-Savaria egyeztetés során - bőséges fejtegetésekbe bocsátkozik Sabaziosról, annak kultuszáról, s e kultusz savariai virágzásáról. Arról, hogy Sabazios kultuszának Pannóniában szinte egyáltalán nincs nyoma, s az a kevés, ami erre utal, is elkerüli Savariát, láthatóan nem tud. Ez azonban nem akadályozza meg annak kijelentésében, hogy „Sabariának (sic) nemcsak a neve utal Sabaziosra, hanem az itt talált helyi régészeti leletek jórésze egy Sabazios-Dionysos jellegű kultusz irányába mutat”. (129. 1.) - Csak csodálni tudom régészeink és vallástörténészeink vakságát, hogy eddig ezt nem vették észre! Úgy látszik, a Savaria vallástörténetével foglalkozó - nem is csekély számú — eddigi dolgozat szerzője makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy következtetéseit ne a leletanyagnak eme „jórésze” alapján vonja le! Egyébként a Sabazios-kultusz lényegét talán mégsem egy elavult magyar és egy népszerűsítő nyugati lexikon alapján kellene összefoglalni, hanem a témára vonatkozó tudományos irodalom korszerű eredményei alapján. Ugyanez vonatkozik azokra a rosszul összeválogatott és még rosszabbul megemésztett adatokra is, amelyekre Palkó mitológiai eszmefuttatásai támaszkodnak. Az uj., hogy az antik mythographusok és költők milyen spekulációk segítségével kívánták megmagyarázni a számukra idegen istenség lényegét, milyen mitológiai genealógiát költöttek alakja köré, rendkívül fontos lehet Sabazios interpretatio Graeca-ja (görög módon való értelmezése) szempontjából, de csak igen alapos filológiai és vallástörténeti felkészültség alapján használható fel az isten eredeti lényének meghatározását illetően. (Csak egy rövid utalás erejéig: a Palkó által használt német lexikon is rámutat arra az alapvető ellentmondásra, hogy Sabazios egyszerre azonos Zeusszal és Dionysosszal, Palkó azonban ettől nem esik gondolkodóba. Az pedig, hogy a férfiú Sabazios állítólagos azonosságát a nőnemű Rhea-val honnan veszi Palkó (125. 1.) - rejtély.) E kérdések vonatkozásában legyen szabad Palkó egy hatásos mondatát idéznem: „az érdeklődők figyelmét kénytelenek vagyunk az ókortudományi szakirodalomra irányítani bővebb tájékozódás céljából.” (126. 1.) Ebben Palkóval teljesen egyet tudok érteni. 5. A Hámán Kató út — Petőfi Sándor utcai leletekről A savariai Sabazios-kultusz jelentős voltát Palkó a régészek körében jól ismert, Fettich N. által publikált erotikus terracotta figurákkal kívánja igazolni. Hogy hasonló leletek más - tehát nem Sabazios nevéből származtatandó nevű lelőhelyeken is előkerültek, arról nem beszél. Itt azonban, mielőtt a lelettel foglalkozó szerzők (Fettich, ill. Kádár Balla) prüdériáját (!) értékelné, talán nem ártott volna egy kissé tájékozódnia az újabb irodalomban, s talán a tárgyak eredetiben való vizsgálata sem maradt volna minden haszon nélkül. Tíz évvel ezelőtt ur. Castiglione László már egyértelműen tisztázta e lelet-cso-