Vasi Szemle 1986 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám - HAGYOMÁNYOK - HELYTÖRTÉNET - Kós Károly: Az alsó-őrségi gerencsérség - a züricvölgyi gerencsérség
Budapest, 1694. II. 716. és 750. old.: A felsőlindvai váruradalom tartozékai között szerepel a veleméri völgyben fekvő Gerencsér nevű település. 8. Lásd: a Magyar Néprajzi Lexikon „szekér” és „kocsi” címszavait! 9. CZUGH DEZSŐ, 1959. 138. 10. CZUGH DEZSŐ, 1972. 139. 11. DOMONKOS OTTÓ: A nyugat-magyarországi tyukoszatról. Néprajzi Értesítő 1967. 255-277. Az idézet a 260. old. 12. CZUG DEZSŐ, 1972. 138. 13. CZUG DEZSŐ, 1972. 142-143. 14. CZUG DEZSŐ, 1972. 144. KÓS KÁROLY A ZÜRICVÖLGYI GERENCSÉRSÉG Az a falusor, melynek fazekasságáról szó lesz, az őrség, Göcsej, és a Vendség között helyezkedik el Vas megye déli szélén, a Kerkába ömlő kis Züric-patak szűk völgyében (l. a mellékelt I. térképet). Elzárva a világ forgatagától, alig megközelíthetően sorakozik nyugat-keleti irányban két-két km-re egymástól a víz folyását követve. Kisszerdahely, Magyarszombatfa, Gödörháza és Velemér. A vas zalai dombvidék egyik, földrajzi adottságai révén keletkezett kis faluközössége ez. Egyik irányban sincs város vagy piac e völgy számára, s legrövidebben is 12 km távolságot és meredek hegyet kell megmászni a legközelebbi körmend-muraszombati vasútig, Dávidházáig vagy Őriszentpéterig. Tájalakulati, közlekedés-földrajzi tényezők és az állami berendezkedési formák majdnem oly elzárttá teszik e völgyet, mint valamely alpesi falut - írja a megboldogult Gáyer Gyula 1936-ban. Ez elzárt szegény és apró falvakban, melyeknek még papjuk sincs és az egyetlen tanító is csak Veleméren van, egyes néprajzi sajátságok igen erősen megőrződtek. Ide tartozik elsősorban a fazekasság. E falvak közül a 400 lelket egyik sem éri el, és e szám a már második nemzedék óta tartó szigorú egyke miatt állandóan apad. A kisebbedő lélekszámhoz mérten így kezd növekedni a községhatár és kezd kevés lenni a merei munkaerő. Az ősi fazekascsaládok legújabb sarjai elhagyják a korongot, és apjuk-anyjuk összeolvadt birtokán dolgoznak, mely már egész embert kíván. 1914 előtt Kisszerdahelyen még 12, Magyarszombatfán 32, Gödörházán 22 s Veleméren is kb. 22 fazekasmester dolgozott, ami ugyanannyi családot jelentett. A Kisszerdahellyel szomszédos Alsójánosfán is volt kb. 7. Ezenkívül voltak az inasok, de ma már a 4 faluból csak két gerencsér tart inast, pedig valamikor általános volt ez. Például 1910-ben Gödörháza 22 mestere közül 6 mesternek volt inasa. A ma dolgozó 10 közül már egynek sincs. Most Kisszerdahelyen 1, Magyarszombatfán 21, Gödörházán 10 és Veleméren 11 fazekas dolgozik. Az 1880-as években emlékezet szerint Veleméren még 87 fazekas volt, de még a vele szomszédos Szentgyörgyvölgyön is volt. Mindenesetre a 4 falunak összesen kb. 1000 lakosához viszonyítva, ez a 43 fazekas is igen nagy szám, amikor például a sokkal nagyobb, szintén vasmegyei Jákon már csak 8 fazekas található. Jelen tanulmányomban igyekszem a Züricvölgye fazekasságának, mint mesterségnek lehetőleg teljes néprajzi képét megrajzolni. Hogy e feladatomnak minél jobban megfelelhessek, számos térképpel, ábrával, rajzzal és fényképpel is rávilágítok tárgyamra. A fejezetek során az egészről olyan tiszta képet szeretnék adni, hogy az öszszehasonlító néprajz használható anyagot kapjon. A kis „történeti” rész csak bevezetőül szolgáljon, hiszen a zürkvölgyi fazekasság alakulástörténete már külön feladat, és jobbadán a művelődéstörténet körébe tartozik. Csak annyit igyekszem elmondani benne, amennyi néprajzi munkámban a megértéshez feltétlenül szükséges.