Vasi Szemle 2005 (59. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 2. szám - NÉZETEK - Nagy Alajos: A mai magyarság erkölcsi helyzete. Gondolatok Széll Kálmán tanulmányához
Nézetek NAGY ALAJOS: A MAI MAGYARSÁG ERKÖLCSI HELYZETE örökérvényű bebetonozásáért? Vagy tán a „népképviselet” azon tagjai, akik ismerték a becsődölő „szocialista üzemek” valódi értékét, potya pénzen megvették azt, s így „legális úton” meggazdagodtak? Vagy tán azok a kivetkőzött gyilkosok, akik ma amnesztiát élveznek és a nép nyakán ülve újra a kiváltságosok közé tartoznak? De nem bízhatnak a parlamentáris demokráciában sem, hisz a képviselők korrumpálhatóak. A párt (pártvezetése) érdekeit a nemzeti etikai értékek fölé emelik. (L. európai biztosok. Nem az volt már a vita tárgya, hogy a magyar jelölt egykori kommunista múltja miatt a néppárt álláspontja szerint nem kerülhetett volna ebbe a pozícióba, hanem az volt a döntő, hogy a Biztosi Testület elnöke, aki néppárti volt, ne bukjon le. Tehát etikáról itt beszélni sem lehet. Csoda-e hát, hogy a tömegek becsapva érzik magukat, elfordulnak a politikától, s átengedik a játékteret a gátlástalan Gonosznak? Ez a perverzitás jelenik meg abban is, hogy egy „polgári” volt miniszterelnök - valószínűleg anyagi támogatás ürügyén - beviszi a szabadságharcos szervezeteket a forradalom leverőinek táborába, s üdvözli, hogy a gyilkosok állítsanak emlékművet az áldozatoknak. Az ember tragédiája falanszter színében élünk, fel sem tűnik, hogy számítógépek irányítják életünket, ezek szabják meg, melyik gyerekből mi legyen, s - mint már említettem - széttörik a társadalom legkisebb, de legfontosabb sejtjét, a családot. E gépek szükségtelenné teszik a személyes kapcsolatokat - az e-mail ezt pótolja -, s olyan információkat továbbítanak, amik igazi tartalmát nem lehet, vagy legalábbis nehéz ellenőrizni. A helyes megoldás tán abban volna, amit Kocsis Gábor javasol műveiben: meg kellene végre teremteni az alulról jövő népképviseletet, amire az 1956-os munkástanácsok példaképpen szolgálhatnának. Tudomásul kellene venni, hogy a csalások és a hatalom gyakorlói által elkövetett bűnök leleplezése és büntetése nem az országgyűlés, hanem egy (pártpolitikától!) független rendőrség és bíróság hatáskörébe tartozik. Hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a magyar társadalom visszanyerje hitét az Istenben, az erkölcsökben és imigyen a társadalomban. A tiszta erőknek, egyéneknek, egyesületeknek több bátorságot kell mutatniuk, hogy képesek egy erkölcsös politikát létrehozni és támogatni. Az egyházaknak minden kertelés nélkül kell hirdetniük elveiket és küzdeniük kell a vallási és a társadalmi etikáért. Senki nem követeli tőlük a mártíromságot - Mindszenty és a diktatúrák egyházi áldozatai ezt az áldozatot már meghozták de (főleg a főpapoktól) az igazságért való kiállást, a keresztény erkölcsrendért való küzdelmet igenis. A népnek pedig fel kellene ébrednie a Mammon imádásából, a materializmus nyomasztó álomvilágából, abból a diktatúrák által rátukmált közömbösségből, amely nem a földi mennyországba, hanem az egyéniség, a szellem megölésével káoszba, határtalan diktatúrába vezet. Meg kellene szívlelnie mártír prímásunk, Mindszenty József örök érvényű tanácsát: ...A vezetőknek is legyen Istenük, a vezetők ismerjék a bűnbánatot és az imádságot. A nép akkor lehet nyugodt, ha az Úr oltáránál is találkozik vezetőivel. ■TM--------