Vasi Szemle 2007 (61. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 6. szám - KRÓNIKA - Tudósítások, hírek

Krónika Ezenkívül kerekasztal-beszélgetésre is sor került az új magyar nemzeti nyelvatlasz munkálatairól Kiss Jenő vezetésével. Szakmai összefoglalót Szabó József mondott, aki örvendetes­nek tartotta a kutatói utánpótlás szempontjából, hogy szép számban szerepeltek a konferencián PhD- hallgatók korszerű témákkal, például ún. attitűd (a nyelvjárásokhoz való viszonyulásra, magatartás­ra vonatkozó) vizsgálatokkal. A konferencia házigazdái egy, az előadások szerkesztett formáját tar­talmazó kötet mielőbbi megjelentetését ígérték, hiszen fontos a szakmai eredmények közzététele mellett a népnyelvnek, a dialektusoknak társadalmi szerepükön, értékükön való számbavétele is. A rendezvény sikerét a következő intézmények segítették támogatásukkal: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Agora Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központ (Művé­szetek Háza, Tourinform), Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. (területi képviselet), Berzsenyi Dániel Főiskola (Tudományos Tanács, Szolgáltató és Kommunikációs Iroda, Nyelv- és Iroda­lomtudományi Intézet, Repeta Vendéglátás). (M. Z. M.) EMLÉKTÁBLA PUNGOR ZOLTÁN TISZTELETÉRE Csempeszkopács, 2007. október 11. „Mint jó gazda mindig vetett, betűt, hitet hazaszeretetet” - ezzel a mondattal kezdődött Csempeszkopácson az emlékezés, amely Pungor Zoltán (1939-2006) munkásságát, alakját és örök­ségét vette számba. Amint Knerrer Róbert polgármester köszöntőjében kiemelte: „Zoli bácsi” a falu legkiemelkedőbb személyisége, első díszpolgára, általános iskolai tanítója, kulturális életének tulaj­donképpeni megalapítója és a helyi múzeum létrehozója volt. Csempeszkopács és Pungor Zoltán neve nem csak, hogy elválaszthatatlan, de a falu egykori kovácsának fia és a falu - földje, szelleme által - kölcsönösen érintetett meg. A Béri Balogh, majd Sarlay kastélyból múzeumot létrehozó Pungor Zoltánról az emlékezés keretében elkeresztelt helytörténeti gyűjtemény és a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi ezen­túl a Vasban közismert kutató, történész, művelődésszervező nevét. A Pungor Zoltán arcképét őrző emléktáblát - Módy Péter szobrászművész kiváló alkotása - Kovács György római katolikus plébá­nos áldotta meg. Beszédében hangot adott annak, hogy Pungor Zoltán munkássága komoly társadal­mi üzenetet hordoz, amely a kultúra előmozdítását, a hitet és a szülőföld szeretetét közvetíti. Balogh Péter, aki a Vas Megyei Honismereti Egyesület és a Rumi Rajki Műpártoló Kör kép­viseletében érkezett, avatóbeszédében Pungor Zoltán életútját méltatta, személyes emlékeivel gaz­dagítva azt. A ’60-as évek elején a Berzsenyi Könyvtárban, majd Csempeszkopácson tanítóként dol­gozó Pungor Zoltán 1968-ban közölte első tudományos publikációját, amelyet a Vasi Szemle jelen­tetett meg (A csempeszkopácsi román kori templom, 1968. 2. szám, 229-243. oldal). 1976-ig falu­jában, majd ettől kezdve egészen 1997-ig Szombathelyen oktató Pungor Zoltán ’76-ban hozta létre a múzeumot, amelynek gondnoka és rendszeres gyarapítója volt, ennek következtében a csempesz­kopácsi helytörténeti gyűjtemény a megye leggazdagabb vidéki múzeuma ma is. A helyi színjátszást megindító Pungor Zoltán a millennium évében középkori vásárt szervezett a falu temploma körül, amely azóta hagyománnyá vált. Az eltűnt falvak kutatásában és helyüknek kopjafával történő meg­jelölésében, amint a helytörténeti kutatómunkában is kiemelkedő szerepet vitt. Az emlékezés végén Pungor Zoltán hangját játszották be. A többekben nagy megindulást és őszinte könnyeket fakasztó rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy az ún. szocializmus idején a falusi iskolák körzetesítése és a vidéki kistelepülések infrastruktúrája fejlesztésének elmaradása a helyi értelmiség elvándorlását, a falvak lassú elnéptelenedését eredményezték. Pungor Zoltán örökségének számbavétele - úgy hisszük - nem lehet teljes, ha e szavak mai érvényességét fájdalmasan ugyan, de nem állapítjuk meg. (Békés Márton) —

Next