Vasi Szemle 2016 (70. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 4. szám - KŐZÉP-EURÓPA - Lukács István: Az emlékezet kódolt helyei a Mátyás királyról szóló szlovén narratívákban
___________________Közép-Európa___________________ LUKÁCS ISTVÁN: AZ EMLÉKEZET KÓDOLT HELYEI A MÁTYÁS KIRÁLYRÓL SZÓLÓ... »Én Mátyás király vagyok! Lépj közelebb, és gyere velem ebbe a kunyhóba, hogy saját szemeddel győződj meg erről.« A szlovén ember vele megy a házacskába, és Mátyás király megparancsolja neki: »Lépj itt mögém, és jobb vállamon keresztül pillants keresztül ezen az ablakon.« A férfi úgy tesz, ahogy megparancsolja neki, és sík mezőt lát, hosszút és széleset. A mező telis-tele van csupa fegyveres lovas katonával. Minden nyugodt és csöndes. Egyikük sem moccan, mintha a lovak és a katonák aludnának. »Látod, ez a fekete sereg!« mondja Mátyás király a csodálkozó szlovénnak. »Tekints ki ismét az ablakon.«Az ember ismét kitekint, a király pedig könnyedén megfogja kardját, és kissé kihúzza a tokjából. Hát láss csodát! az egész sereg megéled! A katonák felegyenesednek, a lovak fejüket mozgatják, nyerítenek és patáikkal kaparnak. »Látod!« mondja Mátyás király, »nem sok idő fog eltelni majd, én felkelek, és kivonom kardomat. Lágy szellő fog majd fújdogálni, minden emberben egy gondolatot ébreszt. Katonáim felpattannak majd lovaikra. Ekkor majd a fekete sereg az ősi szent régi hitért és jogért fog síkraszállni. (Így szólott Mátyás király.)24 A fenti ,jó történetben” számos érdekes és fontos mitológiai, szellemtörténeti és konkrét történeti réteg lappang, amelyek kibogozásával és számbavételével konkrét megerősítést nyerhet mindaz, amit fent vázlatosan a csoportnarratívák alakulásáról elmondtam. E történet kapcsán a kollektív emlékezet diskurzusformáló, egyszerre mitológiai és történeti mélységére mutatott rá Vlado Nartnik egyik dolgozatában.25 A szerző Al-Masúdi X. század közepén írott művét idézi, amelyben az arab tudós a szlávok három szentélyéről számol be, ekképpen: Al-Masudi híradása Az első szentély a legkülönfélébb fajtájú és színű kövekből készült, nagyon magas hegy csúcsán található, kupolájának keleti felében nyílások és jelek vannak, amelyek segítségével jövendőt mondanak, a magasságból pedig félelmetes hangok visszhangoznak. A második szentélyt a Fekete-hegyen egy szláv király emeltette gyógyvizek kellős közepén. Benne óriási Saturnus-bálvány áll öregember képében, kezében pálcával, aki e pálcával halottak csontjait éleszti fel; jobb lába alatt hangyák vannak, bal lába alatt pedig hollók és más madarak, „ négerek" és „feketék”. A harmadik szentély márványból és smaragdból van, tenger övezte hegyen áll. A négyféle drágakőből készült aranyfejes bálvánnyal szemben női bálvány áll. A szentélyt olyan bölcs építette, aki a kupola nyílásán keresztül jövendöl.26 Al-Masúdi beszámolója és A fuvaros Mátyás királynál című , jó története között számos feltűnő egybeesés van: az első és a második szentélyben a nyíláson keresztül történő jóslás, vagyis a jövőbe pillantás, továbbá a második szentély Saturnus-bálványának és Mátyás alakjának szembeötlő azonossága. A fuvarost Mátyás behívja a házba, hogy ott 24 GRAFENAUER, Ivan: i.m. 210-211. 25 NARTNIK, Vlado: K rabi in smislu barvnih izrazov v Cankarjevem Kurentu. Jezik in slovstvo 1984-85/6, 194-199. 26 I. m. 199.