Vasi Szemle 2016 (70. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 5. szám - A MÚLTNAK KÚTJA - Széll Kálmán: „Különb embert, teljesebb magyart”. A kőszegi katonaiskoláról - történet és emlékezés. I. rész
2016. LXX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM tudós. Ferenc József - osztrák császár és magyar király - maga is puritán ember volt, aki önmagát is alattvalónak vallotta, sőt saját fiát is katonaiskolában neveltette. Az 1866-os königgrätzi csatavesztés után erősen tért hódított a porosz katonai nevelés, amelynek legfőbb tényezője a fegyelmezés, ami fontosságában megelőzte az oktatást és erkölcsi nevelést. Érthető, hogy a Horthy-korszak egyfajta tehetetlenségi nyomatékként kezdetben ezt az örökséget vette át, amit azután saját elvei és módszerei alapján módosított (lásd később). A Vörös Hadsereg megszállása alatti életről szinte semmit sem tudunk, csak azt, hogy az iskolát siralmas mértékben „lelakták”, lepusztították. Az épületet a Művelődési Minisztérium hatáskörébe tartozó Kőszegi Gyógypedagógiai Intézet kapta meg, mely speciális nehéz területen, ismét nemes célkitűzéseket követve előbb a romok eltakarítását végezte, majd az iskola újraindítása után kezdte el kiemelkedő nevelő munkásságát, amelyet a mai napig folytat. Első igazgatójukra emlékezve az intézetet dr. Nagy Lászlóról nevezték el. A rendszerváltozás után több mint egymilliárd forintos beruházást követően az intézet új profiljával visszaszerezte régi hírnevét, miközben nem tagadta meg a múltját. Az Intézet mindenkori vezetősége a legjobb együttműködést alakította ki a Hunyadi Mátyás Baráti Kör vezetőségével és tagságával, sőt a második világháborút követő békeszerződés miatt újra elszakított marosvásárhelyi és nagyváradi hadapródiskolák hagyományőrző bajtársi egyesületeivel, valamint a Honvéd Hagyományőrző Egyesülettel (HOHE) is példás, megértő, segítő közreműködő kapcsolatot tartott és tart fenn, amiért köszönet illeti őket. Kezdetben a növendékeknek csupán 1-2 százaléka volt magyar, a magyar nyelv használata még a magánéletben is tiltva volt, az oktatás német nyelven történt. (Jellasics báró az alapkőletételnél „Rebell Hunde”-nak, azaz rebellis kutyáknak nevezte a magyarokat. A „Kriegs-Ministerium” - az éppen akkor alakuló honvédséghez illeszkedve — 1874- ben tette lehetővé a magyar nyelv oktatását, ám az első magyar nyelvű tanár - Kemény Ferenc főhadnagy - csak 1885-ben került az iskolához. Az intézetben az 1892/93-as tanévtől a magyar, mint államnyelv kötelező volt, 1904/05-től kezdve pedig egyes tantárgyakban bevezették a magyar nyelvű oktatást. A főépület ormára 1907-től magyar nyelvű felirat (Cs. és Kir. Katonai Alreál) is felkerült. A magyar anyanyelvű növendékek száma fokozatosan emelkedett. Arányuk az első világháború éveiben már 75-80%-ot tett ki. A kőszegi katonaiskola kb. 20 katasztrális hold területen, parkkal, sport- és gyakorlóterekkel körülvéve a kettős monarchia katonaiskoláinak mintájára épült, ami akkor a kor minden követelményének megfelelt. A mai főépület klasszicista-romantikus stílusban két - középen három - emelettel épült, ám e mellett az intézményben számos melléképület is helyet kapott. Kiemelkedett a gyönyörű, műgonddal tervezett és példásan gondozott, értékes exotákat is tartalmazó őspark, amit Pollini Frigyes mérnökkari százados tervezett, a parképítést maga irányította, de igazi felvirágzását Piers Vilmos biológia-fizika szakos intézeti tanár századosnak köszönhette. Az ún. főépületben foglalt helyet a parancsnokság, a tan- és hálótermek, az étterem, a kápolnák, az alagsorban a raktárak. Magában az intézet területén a főépület mögött és annak két oldalán szimmetrikusan helyezkedtek el a tágas gyakorló- és sportterek, amiket vadgesztenye fasorral övezett - főként menetelésre használt - kocsiutak vettek körül, de voltak teniszpályák, ún. ródli domb, uszoda, tekepálya, egy tanításra is alkalmas filagória, I. Ferenc József császár és a parképítő emlékszobra, őzek és díszmadarak is. A főépület előtti szökőkútban aranyhalak úszkáltak.