Vasi Szemle 2017 (71. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 2. szám - KRÓNIKA - Tudósítások, hírek

Krónika „1956 után jó volt magyarnak lenni Ausztriában. Köszönhetően a pesti srácoknak, mi vol­tunk a hősök” - emlékezett vissza ottani életének indulására Deák Ernő. Wiener-Neustadtban tíz hó­napon át kezelték kórházban tüdőbaját, utána kezdett el tanulni. Elsőként a Kammeri Magyar Reálgimnáziumban, Innsbruckban érettsé­gizett. Tollas Tibor, a müncheni Nemzetőr főszerkesztője biztatására ment Bécsbe, az egyetemre tanulni. Hogyan került az Oszt­rák Akadémiai Intézetbe? „A főnökömnek volt egy terve: szerette volna az Osztrák-Ma­gyar Monarchiát, mint gazdasági területet feldolgozni, ehhez olyan munkatársakra volt szüksége, akik tudták a nyelveket. Ma­gyar nem nagyon volt rajtam kívül. Mikor befejeztem az egyetemet, három hónapra rá kaptam tőle egy levelet, érdekelne-e ez a program.” A magyarságát mindmáig tisztes­séggel megőrzött Deák Ernő mögött küzdel­mes közéleti múlt áll: rengeteget tett az ausztriai magyarságért. Amikor az esten Bö­röndi Lajos felvetette, hogy a hivatalos ká­dári Magyarország mindent tudott az emigráns magyarokról, a történész elmondta: érezte ő is a bomlasztási törekvéseket. Elő­fordult az is, hogy a lehallgató ügynök meg­szólalt a telefon másik végén, meg az is, hogy a megbeszélt találkozó a titkosszolgálat közbelépése miatt hiúsult meg. Magukat po­litikamentesnek nevezett „független” ma­gyar egyesületeket (hetet) működtetett a kommunista oldal. Ezek a rendszerváltozás után jobbára meg is szűntek. Könyvében em­líti meg: „...a Collegium Hungaricum 1963- ban megnyílt épülete otthonul szolgált azon lojális egyesületeknek is, amelyek hozzájá­rultak a Magyar Népköztársaság »kulturális politikájának« terjesztéséhez.” Deák Ernő el­mondta, hogy a Burgenlandi Magyar Kultúr­­egyesület vezetőjével is azért volt vitája, mert együttműködött a Hazafias Népfronttal. Leírta könyvében azt is: 1988-ban először kaptak, fogadtak el meghívást a követségtől Grósz Károly látogatása alkalmából. „Mivel nem statisz­taként mentünk el, felolvastam az előkészített szöveget, amiben »a múltat be kell vallani« jeligével emlékeztettünk: 1956 áldozatainak meg kell adni a végtisztességet. Enélkül nincs kiengesztelődés. Eléggé nagy feszültséget váltott ki felolvasásom, a sor végén, az ablaknál ülő Lendvai Pál megütközve fogadta szavainkat: kik ezek, miféle társaság, mit akarnak? - és hasonló megjegyzésekkel kommentálta fellépésünket, duzzogó hangon.” Deák Ernő az esten kijelentette: hálás Ausztriának, mert befogadta. (Némethy Mária) Gúthy László felsőőri református lelkész, Deák Ernő, Böröndi Lajos költő, szerkesztő a könyvbemutatón A környék településeiről is eljöttek magyarok a könyvbemutatóra

Next