Kertbeny Károly: Magyarország legrégibb drámairodalma 1550-1575. Nyílt levelek (Budapest, 1878)

XXII. Végszó

mert csak szolgáidnak is, kik m­a­id voltának jobb hírek nevek vagyon, hogy­­nem mint temagadnak. Balassa M. Kik volnának azok ? Érsek. Szénásit méltán mondhatom, és ha az fejedelem ötét ü­ltetnéje helyetted, és te lennél ő szolgája, nyilván meg tudna tanítani. Többen is volná­nak, de immár tizenegy óra vagyon, ideje ennünk, as sok dolgot másszorra hagyjuk. Balassa M. Sokszor lovamon ügettem, és nem ettem huszonnégy egész óráig. Érsek. Hiszem bizon, de akkor, mikor az Losonci és Nyári Ferenc jobbágy ökreit elhajtottad vala , de nem hallottam soha külömben való igen nagy ige­­tésedet. Hanem ahol ökrét találtál, ezt el tudtad hajtani, de ellenséget nemigen tudtál kergetni. Balassa M. Azt is kergettem azért. Érsek. Könnyű azt előszámlálni bizon. De menniszer­szegén magyart és keresztént tol­vajlottál, dúltál, fosztottál és kóborlottál, annak számát senki nem tudja, és jobb volt volna hogy huszonnégy óráig öttél, ittál volna, hogynem mint huszonnégy óráig kóborlottál volna. Balassa M. Öttem s ittam. Érsek. De az szegénség borát, kenyerét, és az érsekét *). Balassa M. Papnak nem kellett sok bor. Érsek. Oly pap volt az, az ki akkor az jövedelemből sok jámbort tartott, jobbakat náladnál 2). Balassa M. Nem tudom ha jobbakat tartott ? Érsek. Én tudom. Jóllehet nem mind ökrét hajtottál, hanem törökét is, nagy dolog hogy elfelejtetted. Nyár­i Ferencnek egyszer bajt küldél, azt tudod hogy nem mer veled megvíni, de ő jámborul vitéz ember módjára készüle, és az hagyott helyre Vácra reá mene, de te elszökél előtte szégyenedre, nem meréd még csak orcádat is az vitézek előtt mutatni: ilyen vitéz voltál te akkor. Hiszem ismerünk kicsoda és h­onnet való vagy a ki tehene borja fia vagy, im halljuk és tudjuk jóvoltodat, ahol emberre találsz. Balassa M. Nyári dolog úgy vala akkor, azt tudtam bizon hogy immár mindeneknél elfelejtve legyen, mert most vala. Nagy dolog az, hogy a gonosz hírnév soha, amint látom, meg nem hal. De, kegyelmes uram, én nagyságoddal nem vetekedem, hanem csak kenyergek, hogy nagyságod tegyen am­i munkát, ment a fejedelemhez. Száz gíza ezüstöt adok nagyságodnak. Érsek, Keszenem, jó Menyhárt uram, és jó néven is veszem ; szívem sze­rént törekedem rajta, és ennek felette meg is ódozlak. Nem szükség minden bűneidet előszámlálnod, és az nagy paphoz menned érette. Balassa M. 0 uram isten, hogy nem ígértem volt előbb az száz gíra ezüstöt; tudom, hogy ha azt míveltem volna, nem kellett volna előszámlálnom enni sok árulássimat, kikkel immár mind az egész világ rakva leszen. J) Várdai Pálét. ") Várdai udvara valódi növeldéje volt a nemes ifjúságnak ; azért a rokon­átlan ifjak­­­ról közmondássá vált . Ezt nem Pál érsek udvarába nevelték.

Next