Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
koczczannak, de azért a’ harmonia’ templomában kölcsönös értesítés , és szelíd fölvilágosítás által könnyen kibékülnek, ’s a’ köz üdvös czélra kezet fognak. Ámde most még az angol — igaz a’ reálékban sokra ment,’s ennélfogva kissé büszke — empíria, mint Krug is panaszolja, üres szappanbuborékul tekinti a’ német szemlélődést ; — pedig ez épen nem az, — közönynyel veszi a’ német metaphysicát, mint ezért Kant is szinte neheztel *). Azonban az egyoldalú empirismus semminemű sem jó, sem rész metaphysica’ állítására képes nem lévén, innen megfejthető, hogy a’ szellemtudomány’ növelésén dicsérettel munkás legújabb skott iskola, a’ metaphysicát a’ philosophiából kiküszöbölé * 2), mit pedig tenni sem nem lehet, sem nem szabad, nem lehet annak, a ki érti, és elgondolja a’ philosophia’ nagy mezejét. Fensőbb élettudomány ez, melly nem csak a’ jelen hanem az örök élet’ szépítésére ’s vezérletére tör, és így jóval több ez, mint szellemtan; mi bár szép és szükséges, de a’ philosophia’ roppant telkét be nem töltheti, és ennek világtengerét ki nem merítheti. Feladata ennek nem csupán az emberszellem’tüneményei, és törvényeinek megfejtése, hanem az egyéni, és társalmi élet’ szépségbre vezérlő problémák’megoldása. De tenni sem szabad ezt, mert, mikép feljebb érintettük, a’ metaphysica a’ philosophia’ fellegvára, és e’ magasztos tudomány teszi fel a’ philosophia’ fejére a’ koszorút. Ha a’ skott philosophiai legújabb iskola azért küszöböli ki a’ metaphysicát a’ philosophia’ templomából, mert a’ lélektani és metaphysicai kérdések különböző természetűek, ’s ennélfogva egy egészbe nem olvaszthatok , e’ nyilatkozat igen gyenge szemléletet, és ferde nézetet árul el mind a’ philosophiáról, mind a’ lélektanról. Igaz, hogy ezek különneműek, mert első úgy tekinthető mint egész, másik, úgy mint amazt csak segítő, de sajátlag annak kiegészítéséhez nem tartozó részecske. Igen, a’ tapasztalásból merített lélektan alsóbb rendű tudomány, semhogy a’ föllengős metaphysica’ egészébe olvasztathatnék. Más a’ fensőbb lélektan, melly a’ szemlélő ész’ műve, melly a’ lélek’ egészletét, és önállását, csoda fenségit, és öröklétét vizsgálja. Ez már kiegészítő része a’ metaphysicának. Mi fogalomzavar vehető észre tehát Stewart’ iskolájában, e’ tárgyban. A’ metaphysica nem tartozik a’ philosophia’ körébe ? Hiszen már Aristoteles átlátta, hogy ez a’ philosophia’ lelke. — Tigotti] epilosopia. —Van-e annak fogalma a’ bölcseség’ tudományáról, a’ ki ilylyesmit állítni elég merész ? Igénytelen harmonisticám itt illyen nézetet állítni bátor. Az igaz philosophia mindig öszhangban volt, és működött az emberélet, amaz első rendű szépítő, és nemesbítőjével, a’ vallástudománynyal. Emez keleten született, és a’ hébereknél olly tökélyre fejlett ki. *) Logik. Einleit. pag. 19. 2) Szontagh G. Propylaeum. 1. 195.