Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
hajtása — tehetség erre hiányozván, mikép ezt az erényes Brutus, a' Philippinél elvesztett ütközet’ alkalmával nyilvánítá — semmi. Láthatni ezekből, hogy az angolok korunkban a’ Baco által kimutatott jeles ösvényen haladva, szilárd alapra akarják építni a’ philosophiát; ennélfogva most már mellőzik is a’lélektan’eddig igen fontosaknak tartott kérdései’ fejtegetéseit, pl. azt : minő kapcsolat létezik a’ különböző természetű test és lélek között ? mivel átlátták, hogy akár az alkalmiság, akár az eleve elrendelt harmonia, akár a’ testet és lelket egybekötő idegiél’ föltéteménye itt nem segít, és a’ lélek természete’ fölvilágítását egy árva lépéssel is előbb nem viszi. Ellenben dúsabb eredményt remélhetni abból, ha kitanuljuk : mi emeli és nemesbíti az embert? mi tisztítja ismereteinket, mi nemesbíti érzelmeinket, mi szilárdítja eltökéléseinket? viszont : mi von el emberi hivatásunktól, mi alacsonyít le, és mi tesz bennünket alkalmatlanokká a’fensőbb elméleti, gyakorlati és széptani életre? De még a’ társalmi élet törvényeit is nyomozzák ezen , világ minden részeit jól ismerő bölcselők; mert egész nemzeteket tűzve ki vizsgálatuk’ tárgyául, azt keresik : minő befolyása van nagyban a’ nemzeti szellem és jellemre az égaljnak, a’ vallás’ formáinak, a polgári alkatnak, az életmódnak és egyebeknek? Ezek már velös tudományt, vonzalmasb ismeretet nyújtó nyomozások, és mi erős hittel hiszszük, hogy a’ serdülő angol philosophia, illy ösvényen haladva, és valódi világ- ’s élettudománynyá átalakítva , megszünendik életre meddő Vesztaszűz lenni, és — mi még több — erösb alapra helyhezendi a’ metaphysicát, mellynek alapjait Hume megrendítő, és megszüntetendi amaz aránytalanságot, melly a’ franczia forradalom óta, a száraz földön a’ természettani és metaphysical tudományok között — fájdalom! —’igen kitünöleg mutatkozik. Melly remény annál alapos, hogy a britt nemzet’ bölcselői nem pazarlottak el annyi erőt és időt a' philosophia’ előcsarnokaiban, mint a’ németek; hanem a’ szükséges előmunkálatokat meglevőn — mint láttuk — bátrak voltak bemenni ennek szentélyébe, az életet gyakorlati oldaláról fogni fel, mint a’ hellenek is tőnek; minek aztán az a’ haszna jön , hogy nemzeti életök nemzeti szilárd bölcselésekre lévén alapítva, nem lett napjainkban is a' minden évtizedben változó philosophia’ áldozatává, és ők, Albion’ szikláiról, sajnálattal tekinték, mint hullámzik a’ szárazföldön lakók’elv-,eszme- és véleménytengere; mint forronganak itt, az ál philosophismus’ habjaitól elborított népek , melly hánykódás már azt tanúsítja, hogy emezek’ társalmi philosophiája alig áll jó lábon napjainkban, mert ennek, mint a’ valódi bölcsnek jelleme, a’ derűs nyugalom. Azonban illő a'pénz'másik oldalát is megtekinteni. Dicsérendő az, hogy a’ brittek a’ philosophiát ott kezdik, ahhol kell, az ember és a’ természet’ fürkészetén ; itt kezdék a’ derék kellenek is, és Aristoteles’ metaphysicája csak folytatása jeles természettanának. De az