Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
26 mit mondjanak a’ beteges képzelmü, és vagy az egyetemes alanyiságba , vagy a’ durva anyagiságba sülyedt bölcselők; — mert az általános harmonismus képes ezen elmeborút szétoszlatni, ’s a’ kétkedőket itt jobb meggyőződésre segélleni. És ezt azért , mert csakugyan az érzelemmel egy szövetségben működő észt illeti a’ trón, nem a’ külértékeket, nem az ideálra fölemelkedni nem bíró értelmet, nem a' lenge képzelődést, melly vagy ábrándos metaphysicát gyárt, vagy a’ fensőbb ismeretek’ alapját, ’s erejét botorul gyöngítni törekszik. Előnye a’ mívelt és ép észnek említett lélektehetségek felett abban áll, hogy ö ítéli el a’ legfensőbb kérdéseket, ö hoz ítéletet a’ legfensőbb harmóniák és viszályok’ ügyében, ö mondja meg illetékesen, mi a’ fő való és valótlan? — xqwtov ccbjdeg, xcu yevSov — mi a’ föjó és főgonosz? mi az öszhangzó és ellenmondatos? Ő maga is harmonia lévén, legjobban tudja, mi a’ való, a’ szép, és jó, miknek lénye szinte harmonia. Ő itt az egyedül illetékes biró, és neki van egyedül fötörvényszéke, vagy cassatoriuma. Hiszen Pál apostol szerint is : ő fürkészi még az isten’ mélységeit is, nem a’ tapasztalat , nem a’ kissérzék, nem az értelem, melly az észnek csak gyárosául tekinthető, szolgáltatva ennek anyagát az építésre. Van-e szükség illy legfensőbb tehetségre ? ezt csak a’ nembölcs kérdheti, és ez csak ollyan, mintha valaki kérdené : van-e szükség főépítészre a’ kőmívesek, fővezérre a közvitézek, és gyárigazgatóra a’ gyári munkások mellett? A’ természettan bármelly dicső fölfedezéseket tegyen, alárendeltje volt és leend örökké a' metaphysicának, annál inkább ezt trónjáról le nem taszíthatja , még inkább magába nem fulaszthatja; mert a’ természeti világtan, a természet fölötti vagy észvilágtant, melly a tapasztalat fölött áll, el nem temetheti, a’ tapasztalati lélektan, a’ fensőbb vagy észlélektant meg nem semmítheti; mert a’ kültermészet’ rendje, czélszere, harmóniája, szinte eszünk’ bámulatos műszere, erkölcsi ereje, és egyezménye csakugyan, rendező erkölcsi istenre mutat, és istenhez vezet bölcset úgy, mint együgyüt, tudóst úgy, mint tanulatlant, jámbort úgy, mint vétkest derűs óráiban. E’tökéletlennek látszó világban létezik tökély is, minek alapja a’ fötökélyben vagy istenben gyökerezhetik egyedül. Az igaz metaphysica tehát a’ philosophiából ki nem küszöbölhető, sem le nem sorozható; mert a’ vallásos érzelmeket ez magasítja ismeretekké, a’ sejtelmeket ez szilárdítja boldog reményekké. A’ harmonia’ templomához legközelebb látszanak járulni amaz életvidor franczia nemzet’ legújabb bölcselői, a’ kik Roger Collard' intő szavára búcsút mondva e’ nemzet' egykori sensualismusának, megválva az itt rövid ideig tartott ideológiától, ma már sem az egyoldalú logismusban — mint Des Cartes és Malebranche — sem a’ szinte egyoldalú empirismusban — mit Condillac akart — nem sír