Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)

Bevezetés

2z­ ­ednek, hanem a’ franczia philosophiának korunkban ama’ legsze­­rencsésb reformátora Cousin Victor’ vezérlete után, olly jó sikerrel haladnak, hogy ezen még a’ múlt században hiú, a’ forradalomban elvadúlt, iszonyú anyagiságba sülyedt nemzet szemlátomást elvál­tozik, és magas szellemi míveltséggel díszük a’józan philosophia’ ereje által. Ismernünk kell tehát mind a’ derék Cousint, mind az ál­tala keletkezett legújabb franczia iskolát, mellynek díszei: Damiron, Jouffroy és Degerando. Cousin mint második Socrates lépett fel hazájában, és sülyedt nemzetének erkölcsi felvilágúltságot nyújtott, mire épen legnagyobb szüksége vala. A nemes bátorsággal hadat szent nemzete’ sokféle szenynyel bemázolt philosophiájának, és e' helyébe olly rendszert állított, mellynek jelleme szemelvényt — ecclecticai — és megis­mertető jegye az, hogy a’ derék socialismusra viszszatérve, épen nem egyoldalú, hanem empirismust és ideatismust egyesítő, ékes és világos előadással díszlő, és mindenben a' legdicséretesb mértékkel fénylő. Ezen tanoda’ állítója megismerkedve a’ hellen párnélküli phi­­losophiával, elsőben Platót és Aristotelesz tévé tanulmányáét; sőt elsőnek iratait egészen, emennek pedig csupán metaphysicáját fran­czia nyelvre fordítva, Abeillard’ tanait bírálat alá véve, Descartes és Locke’ rendszerét egybehasonlítva , az új német iskolát ennek ho­nában kitanúlva és magát Hegelt hallgatva, illy roppant készülettel fogott a’ franczia philosophia’ átalakításához, és aztán olly sikerrel, minőt alig várnánk ama’ könnyű vérű és mélyen gondolkodni nem szerető néptől, a’ francziától. Mert tanításain két ezernél is többen megjelenvén, leczkéi gyors írók által fogadtattak, más nap kinyo­mattak , és kevés nap alatt Francziahonnak egyik végitől a’ másikig terjesztettek. Illy lelkesedést alig szült bármelly philosophia az új korban. Szelleme ennek abban áll, egyesítni az öszhangzó tanokat és elveket, kerülni ’s kerültetni a’ végleteket életben és iskolában, az egymással harczszemközt álló rendszereket kibékítni, az érzékiségbe merült francziákkal a’mérsékleti ideatismust megismertetni; de őket ennek szíkijeitől óvni, az erkölcsiséget emelni, és a’ fensőbb ízlést gyarapítni. Az emberiség és philosophia­ barátja örvend, midőn látja, mi gyors és erős törekvéssel belejt a’ józan ész a’ harmonismusra; mert a’ szemelvény' iránya nem más, mint a’ philosophiai igen sok­szor és sokban eltérő vélemények, nézetek és elvek’ egy öszhangzó rendszerbe egyesítése, és általa az igaz philosophiai míveltség’ ter­jesztése. Igen dicsérendő tehát a’ franczia legújabb philosophia’ üd­vös iránya , melly nem az ellentétben keres üdvöt, mint a’ berlini­­sm­us, hanem az egyesítésben; nem szigeteli el magát a’ nép' mível­­tebbjeitöl, mint amaz, hanem népszerű és világos : mi több, békét óhajt és ennek olajfáival keríti körül a’bölcseség’ templomát — mint az athéni Parthenon is—ezek közöl emelkedett föl; — békés irányt

Next