Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Bevezetés
hanem az által, ha ezen philosophia hű maradva egyedüli vezércsillagához , melly az emberi általános és szellemi míveltség, azt ennek lehető legmagasb fokára emelendi, és ezen czélra minden lehető eszközöket felhasználand, mellyek a Parthenonban bővebben kimutatandó fensőbb biocalia’ életbe léptetésére szolgálnak. Tiszteljük a’ józan kormánytant, főleg ha ez egyenlépést tart a’ fensőbb élet vezérlőjével, az erkölcstannal, elismerjük ennek érdemeit, az alsóbb vagy anyagi élet’ szépítésében; örülünk hallásán annak, hogy a' keresztyénség, és a’ hellen philosophia’ ideálja, az örök béke, megpendült nem csak Pál’ templomában, és a’ Temze’ partjain, hanem az Ohio és a' genfi-tó mellett is; de én — engedjen meg a' tisztelt Academia különczségemnek — midőn a' földi érdek szövetkezni akar a’ szellemi fensőbb érdekkel, és ennek kezéből kiakarja venni a’ kormányt, ép olly különcz lennék mint Diogenes, ki a’ monda szerint, hordója’ ajtajától elutasítá a’ világhírű Sándort; és ő is ép úgy jön, mint maga Krisztus, ki viszszaigazítá ama’ daemont, ki megmutatá neki egy magas hegyről a’ világ’ országait, és ezek’ dicsőségét. Én olly gönczölnek tekintem a’ fensőbb életi szépségére törő józan philosophiát, mellynek a’ földi érdekek’ nem mindig tiszta óczeánjába soha lemerülni nem szabad. Nyújtson ez kristálytiszta , és angyaljó elveket a politicának, képezzen emberbecsülő fejdelmeket, minő vala II. József, ki mint bölcs nem rettegé a’ nyilványt és közvéleményt, képezzen Titust és M. Aureliust, de képezzen népet is, melly távol legyen az ábrándos népfenség, korlátlan szabadság és egyenlőség’ hagymázától, és minden alkalmat ne használjon fel a' kirúgásra, és ekkor árnyékkirályságot bátorul ne tervezzen; ismerje el saját hibáit, sőt monstrositásait :-------többre ennél saját körét ismerő philosophia soha se menjen; mert, ha ő fensőbb hivatását feledve, küzdterét és ama’ lobogót, mellyen írva áll : életharmonia, elhagyja, és alsóbb földi érdekek mellett intézkedik, bizonyos, hogy a mennyet megrohanni akaró titánokat segítendi, és eremharczot idézend elé, melly aztán rémes vulkánhoz hasonlítaná, melly új lávaözönnel temetend el minden szépet, minden jót. A’ helyett tehát, hogy Garnier, és a’ Pál’ templomában öszszegyült békecongressus’ tagjaival, nemzetek közti törvénykönyv’ készítésével foglalkodnánk, és azon tömök fejünket, mikép fogadtassuk el azt a’ világi nemzeteivel, húzzuk öszsze vitorláinkat, és gondolkodjunk azon, mikép fogadtassuk el népünkkel ama’ nagy törvénykönyvet, a’ tiszta morált, mit maga a’ fölény írt, sőt oltott minden szívbe: vizsgáljuk azt, mikép lehetne édes honunk’ fiai között általános szellemi és erkölcsi míveltséget terjeszteni, a’ tiszta *) „Egy emberbecsülő áltat, mindenki’ számára alkotott, 's megnyitott mulató kert.“ E’ szép kör fölirat áll a’ bécsi, cs. k. mulató kert’ kapuja fölött. ”