Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)

Az észtisztelet roppant eredményei

istenek 's emberek’ atyjában a’ feslettséget, így jártak a többi iste­nek és istennők' jelképei is, mint részint tökéletlenek, részint gyar­lan emberiek, részint baromiak. Aegyptusban ugyan még Pallas’ jelképe nem hágott említett tökélyre. Itt az még csak a­ természetet képviselte , és így a' világ­­istenlésnél tovább nem ment; és a’ saisi Neitha jelenté a’ nagy ter­mészetet , melly leleplezve állott annak jeléül, hogy ez saját titkaiba senkit beavatni nem akar; bár a' józan világosodásnak épen nem el­lensége , mit kijelentett azzal, hogy ünnepe’ éjjelén — mellyet He­rodotus gyertyagyújtás néven említ (Euterpe, Cap. 62.), nem csak Sais városa, hanem az egész vidék fényesen kivilágitlaték. De már Hellasban , főleg Athénben, több volt Pallas, mint a’ saisi Neitha, itt észisten vala , jelve az isteni és emberi bölcseségnek , és így jóval fensőbb lény a’ gépszeres természetnél. Itt már úgy tekinteték, mint a’ természetben működő ész, kitől igen sokat lehet tanulni, jelesen : szűnni nem tudó ipart, csöndes és lármátlan működést, anyai gon­doskodást magzatai’ kényelmeinek megadásában, számokra szám­talan gyönyörforrások’ felnyitásában — innen, miként Pausanias írja : Minerva mater czím­ alatt is tiszteltetek , a' ki csaknem pazar jó­sága mellett takarékos , és semmit kárba veszni nem hagy, hanem gondosan felhasznál bölcs czéljaira; a’ ki egyszerűen nagy, nem színlel­tettető, csalárd, kegyetlen tréfája, mint péld. Venus, hanem őszinte, nyílt és teremtményei’ belbecsét, ezek­ külalakjával tanúsító, embere­n kezdve a’ legártalmasb féregig. Hogy az ősvilág a’ természetet imádá, ez igen könnyen meg­fogható : mivel ez tükre, és méltó jelve a' fölénynek; ugyanazért azokat, kik ennek szépségeit ismerik, háromfélekép hat, úgymint eszükre tanításai, sütőkre példája és sajátai, kedélyekre szép és fenséges jelenetei, és néha borzalmas változatai által. Oktat tehát, és int, fölvidít és rettent, vigasztal és bátorít. Mint a­ rend, har­monia és czélszerű remek példája tiszteletre, mint jó anya szeretetre gerjeszt; mint művész, műkiállításaival gyönyörködtet; mint jó tár­salgó kedélyünket öszhangba ringatja, kedélykorúinkat ártatlanúl és kábítás nélkül felderíti. Innen az öszhangzólag mívelt lelkek , mindig kedvüket lelik ennek barátságában, főleg a’ költők, bölcsek, és vallásos érzelműek. Elsők kerülik a’ mirigyes anyaggal teljes néptömeget : a’ bölcsek kedélyesen vizsgálták ennek törvényeit, és a’ vele társalgás’ javait ismerve, a' magányban nagyokká képezék magokat azt tartva , hogy a’ polgári élet’ hiúsága, lármája, fényűzése , színmutatása, és csa­lárdságától megválva , vissza kell ehhez térnünk , és az egyszerű, tiszta jellemű, magával mindig öszhangzó természethez híveknek lennünk ; mit a’ szoi­usok így tettek ki : Naturae convenienter vi­vendum. Hogy Pallas a’ természet’ istennője volt, ép úgy mint a’ saisi

Next