Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Az észtisztelet roppant eredményei
együvé illőket, és az egészletben keresi az üdvet, — más alakban, és lényeges módosítással állítja ki el fenséges sőt egyedül érvényes védvényt, mellyet aztán az említett ráfogások épen nem terhelhetnek : ennélfogva én ezt collectiv jelleménél fogva egyezményes védvénynek — argumentum harmonisticum — bátor vagyok nevezni, melly is ekkép hangzik . A’ világban létező sőt tündöklő harmonia elvitázhatlan : létezik ez az égi seregekben, mellyek együl-egyig gömb alakúak, az egyetemes súlyerőnek alávetvék, és körforgásúak ; minélfogva úgy tekinthetők, mint egy isteni művésznek egy perczet sem késő vagy siető óraművei *). , látványra a’ népek , meg maga az égismerő Euler is , és féltve földünket az ebből következhető összeütközéstől, féltve magát naprendszerünket azon zavarodástól, mit ezen jelenet idézhet elő az egyetemes vonzerő’ törvényénél fogva ; sokan tehát ekkor ’s ezután is úgy tekinték az üstökösöket, mint rendzavarokat, mik egykor olly forradalmakat idézendnek elé földünkön , minek’ nyomai már látszanak is ennek gyomrában a’ különböző földrétegek’haosában , a’ legmagasb hegyeken találtató tengeri állatok ’s növények’ kővé vált példányaiban, az elégett, és kőszénné vált őserdők’ maradványaiban. Úgy tekinték némelly égtanárok az üstökösöket, mint röpülő hatalmas bombákat, mik az ég’ harmóniája ellen intézve , valaha még ennek rendjét felbontandják és jelen óraművét összetörendik.rr,de ez még eddig helytelen félelem volt, és hihetőleg az is marad , mert mikép Lambert és Dusejour tanítnak : „Olly complicált és összeszőtt mesterséges gépben , mint a’ világegyetem , és a’ napok’ országai, lehető volna ugyan az égi testek’ egykori zavargásai miatt , a’ köz romlás , de az isteni művész előre ellátta ezeket, és jeles óraművét úgy alkotta, hogy főleg az excentricus üstökösök, ne menjenek mindig a’ nekik kiszabott rendes ösvényen , hanem a’ nap és náloknál nagyobb bujdosók előtt, ollykor a’ zavarba hozás, és zavarodás’ elkerülése’tekintetéből ki is térjenek.“ Miből ezen fő igazság foly, hogy ezen bámulatos világharmonia épen nem a’ vak sors , nem az értetlen fatum , nem a’ buta kényszer, hanem a’ fő- ') Mivel az égtani harmonia legerösb bizonysága , a’ világot rendező és hatalmas törvénye alá szorító fölénynek; mivel továbbá az ég’ theoriája végtelenül tökélyesb ma , mint fehete az ősvilágban , mit csak abból is kivehetünk , hogy az üstökösök Socrates' korában még légtüneményeknek tekintettek , és megjelenésük félelemmel tölté be az emberiség’ szívét, ma pedig ezek főleg Newton , Dusejour és Laplace’ buvárlatalai után , a’ napországhoz tartozó, bár excentricus ellipsisekben forgó, de mégis olly rendes pályát tartó égitesteknek ismertettek , hogy látkörünkbe visszatértük pontosan előre megmondathatik : szabad legyen itt kissé bővebb felvilágosítással élnünk , megtekintve avatott vagy égtani szemmel a’ világ’ bámulatos gépét. Mi felségesen jár annyi évezredek óta a’ világegyetem’ óraműve, meggyőződhetünk erről, ha az üstökösök’ csodaforgását szemle alá veszszük. Ezeknek ösvényei oly merészek, hogy ők az ég’ minden sarkairól jőve, úgy látszik rendetlenül, sőt önkényesen futkossák be a’ bujdosók közti tereket. Most a’ nap , és Mercur, majd ez , és Venus , most ez és a’ föld , majd ez, és Mars, most ez , és Jupiter közt futkosnak. Naptóli távolságaik is felette különbözők , így pl. Halley üstökösének , melly 1835-ben hatodszor tűnt fel, és pályáját 76 év alatt végzi, naptáli távolsága 740 millió mérföld, napközele pedig csak 12 millió. Ez üstökös 1744-ben olly közel jött földünkhöz, hogy tőle csak 800,000 mérföldnyire vala , és fényfarkával az égharmadát befogta. Megdöbbentek ezen