Balogh Jenő: Haladás és magyarság (Budapest, 1917)
Az utóbbiakról ma már nem szükséges beszélni. Ha tüzes faj magyar érzésüknek egyik másik jellemvonása lelnie mégi ti is magyar szívünket, az ő idejük lejárt, álláspontjuk egészen tarthatatlan volt De vajjon igazuk van-e azoknak, akik folyton azt énekelik, hogy minden máskép legyen ? ! I. Bizonyos, hogy hazánknak folytonosan haladni kell a korral. Ez azonban semmikép sem jelenti azt hogy az átalakulás legyen rohamos, a reform legyen meggondolatlan és merész, a fejlődés hirtelen és kellő feltételek nélkül való. Különösen pedig nem jelenti a haladás azt, hogy egy-egy divatossá vált külföldi jelszónak csodatevő hatást tulajdonítsunk és annak a kedvéért veszedelembe sodorjuk nemzetünket. Mikor ezer évvel ezelőtt a honfoglaló magyarok meghódították ezt a földet. — Európában, nyugaton is, délen is, erős államok, sőt hatalmas birodalmak állottak már fenn. Ezeknek évszázados fejlődés alapján keletkezett államszervezetéből és különböző jogrendszereiből Szent István királytól fogva mostanáig, számos intézményt, igen sok jogszabályt átvettünk, de nagyon keve