Kornis Gyula: A tudományos gondolkodás - a tudós lelki alkata 1. kötet (Budapest, 1943)

Előszó

1* ELŐSZÓ: Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető ágazatának, a tudománynak, minden oldalról való tüzetes megvizsgálása. Az első rész, amelyet ebben a könyvben adok át az olvasónak, a tudományos gondolkodást mint személyes teremtő tevékenységet kutatja. Az alkotó tudós tipikus lelki alkatát és élet­művét sok önéletrajz, életleírás, levelezés, emlékirat adatai alapján lehető lelki életközelségben iparkodtam vizsgálni, így ez a könyvem mintegy Az államférfi című munkám pár­ darabja is : régebbi mun­kámban a politikusnak, most meg a tudósnak lelki struktúráját tárom fel. Mindenki egy szellemi közegbe, a kor társadalmába és kultúrá­jába születik bele, amely sok nemzedék munkájának eredménye. Ámde a társadalmi kölcsönhatás szövedékébe az egyén is belefonja a maga személyes erejét és törekvéseit , egyéni kezdeményezés nélkül a társadalom a kultúra egyik területén sem mozdulna előre. Ezért az egyén szellemi tevékenységének vizsgálatát bocsátom előre, ami­kor a kultúrának azt az értékterületét kutatom, amelyet tudomány­nak nevezünk. Az elszigetelt egyén azonban csak fikció : ha lennének is a magára álló gondolkodónak megismerési aktusai, ezek a közösség lelki talaja nélkül elszáradnának. A tudományos gondolkodás csakis a társadalomban válik szellemi tartalmak objektív hordozójává. Ezért művem nemsokára megjelenő második része A tudomány szociológiája: mikép hat a társadalom a tudományos gondolkodásra és viszont. A harmadik rész tárgya a Tudományelmélet: ez a mégis- 3

Next