Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei - 1777-1848. 2. kötet (Budapest, 1927)

I. Az 1825/7. évi országgyűlés közoktatási bizottságának javaslata

I. AZ 1825/7. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS KÖZOKTATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATA. A magyar renaissance lelki nyugtalansága a reformeszmék talaja. Az országgyűlés közoktatási bizottságának tagjai és munkakörük. Visszatérés az 1791«ben kiküldött országos bizottság törvényjavaslatára; ennek éleit letompítják. A magyar közoktatásügynek az osztráktól való független« sége. A tanulmányi alap. A népiskolák s a gimnázium kapcsolata. A magyar nyelv és irodalom szerepe a gimnáziumban. A magyar nyelvi oktatás első tanterve is a rétorikai művelődési eszmény szolgálatában áll. A latin oktatás irodalmi célkitűzése. A neohumanizmus hatása: a görög nyelv rendes tárgy. A memorizálással szemben a cél: az ars cogiiandUra. való nevelés. A tankönyvek hiánya. Tanárképzőintézet terve. A testnevelés jelentősége; testnevelési főiskola az egyetemen. Népoktatás és iskolán« kívüli népművelés. Művészeti akadémia terve. A közoktatásügy egysége« sítése: a nemzeti nevelés alapelvei a protestáns iskolákra is érvényesek. A gimnáziumok földrajzi elhelyezése: a Felvidék és az Alföld kultúrája. A bizottság munkálata: az Opinio (1830). A megyék kultúrpolitikai kíván« ságai. Az 1825—1848. évek időszaka a magyar renaissance kora. Mint minden szellemi újjászületés, ez is elsősorban az értékfelfogásban beálló változás: a régi világ értékeit a nemzeti lélek most átértékeli. A társadalmi és gazdasági élet régi szerkezete és kapcsolatai, a szűk és igazságtalan 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék