Kornis Gyula: Herczeg Ferenc (Budapest, 1944)
1. A környezetelmélet és Herczeg életműve
6 KORNIS GYULA ság. Az emberi lélek nem mechanikusan hat vissza benyomásokra, mint a fizikai test. Ugyanabba a társadalomban ugyanaz a környezet másképp hat az egyik, mint a másik emberre: különböző lelkeknek az ingerekre való fogékonysága és visszható módja. Csak a tucat ember lelkét határozza me mereven a környezet állandó benyomása s csiszolj nagyjában egyformára, mert az egyszerű lélek átja passzív módon fogadja magába. A kiváló egyénisé azonban a benne szunnyadó erőket a környező ellenére is a maga módján bontakoztatja ki, a tölbitől, a megszokottól, az egyformától elütő móda viselkedik. Veleszületett benső alkata a döntő, külső feltételek csak megindító, provokáló, gátig szétkülönítő hatást fejtenek ki, az egyéni lelki energiákat csak működésre bírják. A jelentős egyéniség maga formálja magát, veti fel a maga problémáit építi ki a maga sajátszerű stílusában önerején a maga világát. Az egyéniség titokzatos ereje a kezdeményezésnek, az új teremtő alkotásnak, a történeti nóvumnak, a minőségileg új értékformának forrása. A kor szellemi alkata is kétségkívül alakítja de az esprit de l’époque-ot ő is formálja. Ha valakinek, Herczeg Ferencnek életműve cáfolja meg a merev mechanikus környezet-elméletet, Faj szerint kétségkívül német. Ősei több, mint egy századdal születése előtt menekültek Sziléziából a hétéves háború viharai közepett a magyar alföldi égboltozat alá, a bánság zsíros földjére, s lélekben, ha nem is nyelvben, összeforrtak a magyarsággal, amellyel már híven és vitézen együtt küzdöttek az 1848-iki szabadságharcban. A kis Herczog a temes