Kornis Gyula: Bevezetés a tudományos gondolkodásba - a tudomány fogalma és rendszere (Budapest, 1922)
5 t egybezárja. Ezért a tudomány fogalmának, lehetőségének, logikai eredetének, a valósághoz való viszonyának tisztázása alapján átnézetet iparkodik adni a tudományok egészéről, fölvázolja a tudományok birodalmának térképét, vizsgálja a tudományoknak tárgyuk és logikai szerkezetük szerint való összefüggését, az egyes tudománytípusok kutatási elveit és módszereit. Könyvem a filozófia egyetemes problémáit a szaktudományokkal való élő és szükségképi összefüggésükből fejleszti ki, így a filozófia nem mint az eszmék légüres terében a szaktudományok fölött lebegő misztikus gondolatvár tűnik elénk, hanem mint a magáról tudatos szaktudományok reális szükséglete, melynek kérdései emezekből szervesen és szükségképpen nőnek ki. Az egyes szaktudományok vidékeinek tájrajza után e mű az olvasót oly magaslatra vezeti föl, ahonnan a filozófia egyetemes szempontjainak nagyítóján keresztül tágas kilátás nyílik a tudás, a lét és az érték egymást átszövő problémáinak területére. Ez a munka mintegy a tudományos gondolkodás kritikai propedeutikája, egyszersmind bevezetés a filozófiába. Célja: ébren tartani a tudomány szerves egységének s a filozófia idevágó pótolhatatlan szerepének tudatát elsősorban, bármelyik karhoz tartozzék is, az egyetemi ifjúságban. A fizikusnak jól kell ismernie műszerét, melyet kísérleteiben használ, ugyanígy mindenkinek, aki tudományosan kutat és gondolkodik, ismernie kell a tudomány műszerének, az emberi értelemnek, a megismerésnek természetét. Ezt vizsgálja a tudomány filozófiája, melybe e mű bevezetni kívánja az olvasót. Budapest, 1922 július hó. Kornis Gyula.