Kornis Gyula: Pszichológia a tanítóképzőben (Budapest, 1911)

tossá teszi a tanító működését, más szóval a tanítóképzői pszichológiai oktatásnak állandóan ki kell terjeszkednie a pedagógiai vonatkozásokra. * I 2. E ponton közelfekvő a kérdés, váljon az általános pszi­chológiára vagy pedig pedagógiai pszichológiára van-e szük­sége a tanítóképzőknek ? * 1 Hogy valaki a gyakorlatba elveket átvihessen, általános ismereteket alkalmazhasson, ahhoz kétségkívül szükséges az alkalmazandó elvek ismerete. Hogy valaki a pszichológia peda­gógiai vonatkozásait megérthesse, ahhoz természetesen előbb a lelki élet általános ismeretére van szüksége. Épen ezért a tanítóképzői pszichológia sem lehet egyszerre speciális neve­­léstani pszichológia, hanem csak az általános és pedagógiai pszichológia bizonyos kombinációja. A tanítónak mindig az egész lelki élet elméletére kell vonatkoztatnia a különös té­nyeket, csakis ha teljes perspektívában látja a pszichológiát, tudhatja egymás mellé rendelni a különböző speciális ered­ményeket. 11 A lelki fejlődés tényleges sorrendje nem szabja meg eo ipso a lelki élet ismertetésének didaktikai rendjét is. A gyer­mekpszichológia tanítása mindjárt kezdő fokon az általános pszichológia, vagyis a normális meglett ember lelkének isme­rete nélkül, okvetlenül felületességre vezet.* A tanítóképzői Utasítások is az általános pszichológia alapfogalmainak ismer­tetését tűzik ki s azokat a lelki tüneményeket kívánják be­hatóbban tárgyaltatni, amelyek a nevelés és tanítás előfelté­teleinek és hatásának magyarázatául szolgálnak s nagyon he­lyesen a gyermekpszichológia főbb eredményeit ezen általá­nos keretbe illesztik. 1­­ 3. Amilyen helyes az új Tanítástervben a pszichológiai ok­tatás általános céljának kitűzése: époly kuszáll és rosszul disz­ponált a tanítási anyag részletes fölsorolása. Erre nézve jel­ . Az a fő hibája Christian Ufer érdemes munkájának is (Grundlegung der Psycho­logie für Seminare und Frauenschulen. Quelle u. Meyer, Leipzig, 191­1.), hogy hiányzik a kellő általános pszichológiai háttere. Pedig mások lelki élete mindig csak per analo­giam érthető. Előbb a magunk lelki életét kell ismernünk s ezen az alapon gondolhat­juk el másokét (a gyermekét) is.

Next