Toldy Ferenc: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái 4. kötet (Budapest, 1871)
Magyar költők élete II.
368 MAGYAR KÖLTŐK ÉLETE, a félegyházi határban levő ferencszállási fogadót haszonbérelvén, itt nevelkedett a kis Sándor is, s gyermekkora minden kedves emlékezetei csakis Félegyházához tapadtak, amiért ezt szerette későbbi éveiben valódi anyaföldének tekinteni. 1829-ben a magokat akkor még jól bíró szülei Kecskemétre küldték, hol két év alatt az ottani evang. iskolában az első elemekbe beavattatván, 1831 óta a szentlőrinci és gyönki iskolákba járatták, mialatt, ú.m. 1830-iki őszszel, előbbi lakhely őket Szabadszállással cserélték fel, hol apjának földei is lévén, újra haszonbérbe vette az itteni már egyszer leírt széket, s azt egész 1839-ig tartotta meg 4). Jól menvén apja dolgai ( 6), ez őt a pesti (1834 — 5), majd az aszódi ev. iskolákba (1835 —8) járatta (1) 6) Szabadszálláson nem iskolázott, hanem csak a szünidőkben fordult meg ott szüleinél. Mit állítólagos szabadszállási tanévei idejéből róla Vörösmarty L. beszélt az id. helyen, az Petőfi István id. levele szerint szerélytévesztésen alapszik. „A tanuló társak épen nem tisztán emlékeznek, ha ők „„a jó módban nevelt kon gatyás, halvány és vékony, de eleven fiút, ki élénk kedvvel nyargalta össze velők az iskola tágas udvarát, és aki 4) L. Vörösmarty Lászlót az id. h. E szerint itt volt P. szüleinek házuk, földjük, szőllejük, melyek nagyobb részét innen elköltöztek előtt szerezték. 5) Szülei — beszélli Orlai-Petrics Sámuel a képiró, Petőfi rokona és gyermekkora ótai barátja, egy kézirati emlékrajzban, melyet, valamint a költő öcscse, a szinte költő Petőfi István, Brünnben 1857. jan. 23. költ életrajzi levelét hasonlókép Gyulai úr közlékenységéből használhattam — szülei „az üreg Petrovics élelmessége által a legnagyobb jólétre jutottak, úgy hogy gazdagoknak tartottak Félegyházán.“