Finkey Ferenc: A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 3/1., 1927)
t. Az anyagi büntetőjognak nincs kényesebb, bizonytalanabb és tisztázatlanabb kérdése, mint a politikai bűncselekmények fogalma. A sajtóvétségek problémája szintén eléggé vitás és bonyolódott, de tisztázása mégis egyszerű, szinte könnyű feladat a politikaiakéhoz képest. A sajtóvétségekről a Büntetőtörvénykönyv maga is kifejezetten rendelkezik, sőt egész külön törvényünk is van róluk, ellenben a politikai bűncselekményekre nézve még az is vitás, vájjon a Büntetőtörvénykönyv és az anyagi büntetőjog egyáltalán ismeri-e ezt a fogalmat, lehet-e és érdemes-e a büntetőjogásznak azzal foglalkoznia? A Büntetőtörvénykönyvben valóban egyáltalán elő sem fordul a politikai bűncselekmény kifejezés. Ily címen való összefoglalása és tárgyalása bizonyos cselekményeknek csak a külföldre menekült bűntettesek kiadatásáról szóló nemzetközi szerződésekben s az ezeket becikkelyező törvényekben olvasható. Ezért tekintik sokan tisztán a nemzetközi jogba tartozónak ezt a fogalmat. A feladatnak ez a nehézsége csábított engem is már évekkel ezelőtt a politikai bűncselekmények fogalmával való behatóbb foglalkozásra. De még egy más körülmény is. Tipikus, nagyobbszabású politikai delictumok — eltekintve a romboló anarchisták propaganda-gyilkosságaitól — a békés időkben — szerencsére — igen ritkán fordulnak elő. Felségsértés, hűtlenség, lázadás büntette a háborút megelőző négy évtizeden át alig is jött elő büntető bíróságaink gyakorlatában.1